„Nem mondható, hogy nagyon hiányzott, de tény, hogy Gréczy Zsolt reaktiválta magát. Vagy mások reaktiválták, de ez lényegtelen. Mindenesetre a meghökkentő közszereplő nemrég az ATV A nap híre című műsorában a Gólem Színházat alapító Borgula András színirendező és Vona Gábor bukott ballikos pártelnök, kiérdemesült lélekkufár társaságában ostorozta az orvosokra, virológusokra, infektológusokra, járványmatematikusokra és más hozzáértőkre támaszkodó kormányzati járványkezelést. A remek társaság autentikus szakmaiságát Simon András műsorvezető is fokozta, így négyecskén borzongtak és sopánkodtak, nem értve, miként nőhetett a Fidesz szavazóbázisa.
A valóság teljes, folyamatos és következetes nem értése persze védjegy a megzavarodott odaáton, szót sem érdemel, a nemzeten túli oldal halálkampánya ennél harsányabb előadásokat is megélt már. De motoszkál a kérdés, vajon milyen apropóból került elő Vona, és főleg Gréczy? Hiszen egyikük sem tényező, a magyar közéletben lényegileg nem léteznek, politikai súlyuk nulla. Netán visszakapaszkodnának a küszöb alól? De hát hogyan és mivégre? Vona Második Reformkor Alapítványa képzavarral élve a pálya széléről kiabál be olyasféle felettébb magvas és eredeti gondolatokat, mint hogy a sikert nem adják ingyen, mindenért meg kell küzdeni, nem azt keressük, ami elválaszt, hanem ami összeköt. Továbbá hogy »egy fecske nem csinál nyarat, de tavaszt igen«, még ha e mondat értelmén erősen kell is gondolkodnunk. »Legyél te is fecske!«, olvasható az alapítvány honlapján.
És így már értjük, valószínűleg ezt értette félre Gréczy, tudniillik hogy »vedd le te is a fecskét!« Ebből kifolyólag eshetett meg, hogy politikatörténeti unikumként a gyurcsányista táskahordozó önnön bánatos kisebbik énjét kínálgatta kevéssé ízléses fotográfiákon. De még ez is rendben van, végtére is ki-ki úgy fejezi ki magát, ahogy tudja, és Madách óta tudjuk, hogy senki nem adhat mást, mint ami lényege. No de miért nem lankad immár a feledés jótékony homályában a félresikerült nagy akarat? Mivégre horgad fel ismét, most épp járványügyben szakértve magabiztosan? Önmérséklet, önreflexió, önkritika – efféle polgári erények bizony szemlátomást nem bántják Gréczyt.”