Hol van kevesebb nő: a püspöki karban vagy a feministák új kedvenc pártjának elnökségében?
Vajon a templomhoz hasonlóan étterembe se hajlandó belépni az öntudatos nő, mert a séfek között durva férfiuralom tapasztalható?
A szex patriarchális jellegét a kapitalizmus nem eltüntette, hanem átformálta, a szexualitást áruvá alakította.
„A liberális feminista forradalom: »az én testem az én választásom«
A liberális feminizmus a nők emancipációs törekvéseit úgy keretezi, mintha az, hogy nők egyénileg választanak »szabad választás« lenne – ami a társadalmi egyenlőtlenségek miatt nemigen lehetséges –, és ezzel a nők emancipációja meg is valósulna.
A beleegyezés (»consent«) diskurzus is a liberális feminizmus és a szabad akarat logikáját követi. Mintha egy »igen« vagy egy »nem« szónak csak önmagában lenne jelentéstartalma és a kontextus, amelyben rábólintunk valamire, vagy amelyben elutasítunk valamit, nem lenne hatással a döntéseinkre.
Ha egy kamasz lány fél tőle, hogy a többiek ki fogják csúfolni, ha nemet mond a szexre, szabad lesz a választása? Ha valaki retteg a férjétől és megszokta, hogy erőszakos következményei vannak, ha nemet mond a szexre, s igennel felel, akkor az rendben van? Egy család mélyszegénységben, segélyeken él és a szülőknek el kell tartaniuk a három gyereket, ezért az anya elkezd szexet árulni, akkor az a szabad választása?
A szexipar és szexiparban kizsákmányolt nők helyzete körüli vitákban beszélnek beleegyezésről, szabad akaratról, áldozati diskurzusról, a nők ágenciájáról. Azonban a szexiparról szóló diskurzus elengedhetetlen része a kapitalista tőkefelhalmozás is, amely során a patriarchális szex és szexualitás áruvá válik, a főként alsóosztálybeli nők teste pedig profitálható lesz. Ebben a patriarchális kontextusban a férfiak igényei vannak a szex középpontjában, amit a nőknek ki kell elégíteni. Nőket lehet adni és venni férfiaknak szexuális kielégülésre. És ez az ipar a profit érdekében a nők ellen elkövetett erőszakot teljesen természetes részéve tette a szexnek, melynek nem csak a pornófilmekben szereplő vagy a prostitúciós iparban jelen lévő nők az áldozatai, hanem a pornófogyasztás által az egész társadalom.
Ezek a társadalmi folyamatok kizárják annak a lehetőségét, hogy szabad akaratról vagy teljes ágenciáról beszéljünk a szexipar kontextusában, viszont lehetőségünk van arra, hogy megértsük mi is a szex, mit csinál vele a kapitalizmus és hogy hogyan jutunk el odáig, hogy a nők elnyomása és a nők ellen elkövetett erőszak a szex természetes része legyen a kapitalizmus gazdasági érdekeit kiszolgálva.
Rámutatnak arra, hogy az egyéni választásaink egy olyan társadalomban történnek, ahol az egyenlőtlenségek és az elnyomás az életünk legintimebb szféráiban is folyamatosan jelen vannak és meghatározó erővel bírnak”.