„Tavaly gimnazista lányommal beszélgettünk kortársai közéleti érdeklődéséről, és a vita hevében nagylányom kijelentette, hogy a középiskolások között nagyon kevesen vállalják fel a meggyőződésüket, s ha valaki mégis megteszi, az inkább liberális világnézetről tesz tanúságot. Amikor ennek okait tudakoltam, csak megvonta a vállát. Ez adta az ötletet, hogy profi közvéleménykutató céggel mérjük fel a fiatalok értékválasztásait.
A kutatást az SDG. (Soli Deo Gloria) Alapítvány és a Reaktor Alapítvány közösen rendelte meg. A felmérés egyediségét az alanyok korcsoportja adta: Magyarországon még senki nem vállalkozott arra, hogy 15 éves kortól vizsgálja a fiatalok véleményét, közéleti nézeteit. A 15-17 éves korosztály tekintetében az adatfelvételt kibővített mintával végeztük el, az adatok pontossága érdekében. A felső korhatár 29 év volt. A kutatás során a megkérdezetteket arra kértük, osztályozzák a különböző értékeket 1-től 5-ig, ahogy az iskolában szokás, attól függően, hogy azt személy szerint mennyire tartják fontosnak. A család mint érték ebben a kategóriában a harmadik helyre futott be 4,6-os átlaggal, szorosan az olyan általános értékek után, mint az igazságosság (4,7) és a szabadság (4,7). A globalizáció (3,7) és az Európai Unió (3,4) a kevésbé fontos értékek közé szorultak. Amikor azonban azt a kérdést tettük fel, hogy ugyanazok a fogalmak mennyire fontos témák a fiatalok körében, a sorrend felborult: a család csak 3,6-os „osztályzatot” kapott és az ötödik helyre zuhant vissza, míg a globalizáció és az Európai Unió javítani tudott az abszolút sorrendben, és a család mögé zárkóztak fel. Még látványosabb volt a kontraszt, amikor az értékek trendiségére kérdeztünk rá: a család lett a személyesen legdivatosabb érték 85%-os említéssel, de a kortársak közötti trendiségre vonatkozó kérdés esetén népszerűsége közel 20%-ot zuhant, és elvesztette az első helyét. A globalizáció és az Európai Unió ellenkező utat járt be: alacsony személyes trendiség mellett a fiatalok körében feltételezett népszerűségük duplázódott.