Fehérek közt egy Gulácsi

„»Minden embernek joga van az egyenlőséghez. Ugyanúgy, ahogy minden gyereknek joga van boldog családban felnőni, alkossa azt a családot bármennyi, bármilyen nemű, bármilyen színű, bármilyen vallású ember« – ezekkel a szavakkal fejezte ki véleményét az egynemű párok örökbefogadási jogáról kedden délután közösségi oldalán Gulácsi Péter, a magyar válogatott és a német RB Leipzig kapusa.

Posztjával a sportoló egy igencsak aktuális közéleti vitába kapcsolódott be. Hazánkban november óta fut az úgynevezett »A család az család« kampány, amelyhez az indulása óta már több mint negyven cég (köztük az HBO, az RTL Magyarország, a Cinema City, az IKEA, a Netpincér, a Comedy Central, vagy éppen a Nosalty) csatlakozott. Gulácsi és felesége szintén ennek a kampánynak a logóját rajzolták a tenyerükre azon a képen, amelyet a kapus a posztjához mellékelt – azaz állásfoglalásukkal lényegében a magyarországi szivárványcsaládok melletti szolidaritásukat fejezték ki.

A legszomorúbb tanulság persze nem ez – és nem is az, hogy mennyire sok honfitársunk gondolja úgy, miszerint egy gyermeknek a nevelőszülőről nevelőszülőre vándorlás, vagy az állami gondozásban felcseperedés is boldogabb életet biztosít, mint bármely olyan egynemű pár, amelyet a gyámügyi szakhatóság egyébként alkalmasnak ítélne az örökbefogadásra. Nem.

Még ennél is sokkal mellbevágóbb a felismerés, hogy a véleménye miatt szurkolói oldalak, csoportok, és egyszerű kommentelők százai által meghurcolt, mocskolt és gyalázott Gulácsi Péter mellett egyetlen válogatott csapattársa sem állt ki nyilvánosan.

Egyetlen legény sem akadt a gáton, aki felállt volna, hogy legalább annyit mondjon: nem érdekel, hogy mit mond Gula, nem érdekel, hogy ki, mit gondol az egynemű párok örökbefogadásáról – csak az érdekel, hogy bármi is legyen a véleménye, azt anélkül mondhassa el, hogy önjelölt cenzort játszó, állítólagos szurkolók indulataitól kelljen tartania.

Ennek is lett volna tétje, ennek is lett volna ereje. Ebben is lett volna valami fölemelő.

Ehelyett maradt nekünk Gulácsi Péter – az egyetlen, a »fehérek közt egy európai«. Vigyázzunk rá. Megérdemli”.