Az emlékezetpolitika azt a célt szolgálja, hogy a hatalmi elit ellenőrzése alá vegye a társadalmi gondolkodás legfőbb irányait.
„Magunk még tovább mennénk: a – mai szóval – emlékezetpolitika elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a mindenkori hatalmi elit ellenőrzése alá vegye a társadalmi gondolkodás legfőbb irányait, a saját érdekeit szolgáló politikai és a gazdasági rend fenntartása érdekében.
Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy az uralkodó elit arra törekszik, hogy a saját kollektív tudatának megfelelő társadalom- és világképet rákényszerítse az alul levő társadalmi osztályokra, amelyeket így megfoszt a különálló vagy egyenesen ellentétes irányú, kollektív- és osztálytudattól.
A magyar politikai jobboldalt a Fidesz zászlaja alatt Orbán Viktor egyesítette. Legfőbb gazdasági-politikai céljaként a nemzeti burzsoázia megerősítését, ideológiai síkon a történeti Magyarországgal való kontinuitás hangsúlyozását jelölte meg. 2010-ben sikerült pártjának megszereznie a kétharmados parlamenti többséget, amely lehetővé tette a hatalomgyakorlás átalakítását, egy autoriter irányba történő elmozdulást.
A globális fejlemények kedveztek a párt szélsőjobboldali fordulatának. A baloldal világszerte elbizonytalanodott, érezhetővé vált a perspektívavesztés és a defenzívába szorulás. Színre léptek olyan szélsőjobboldali politikai erők, amelyek sikeresen vonzották magukhoz a szervezetileg meggyengült munkásságot, amely a második világháború után a baloldal hagyományos bázisának
Ennél is szomorúbb utat járt be a politikai baloldal. A közép-kelet-európai rendszerváltás egyik legsajátabb terméke, hogy az államszocializmusból a kapitalizmusba átvedlett – magát baloldalinak nevező – hatalmi csoport, ideológiailag és emlékezetpolitikai téren fokozatosan feladta saját, ’89 előtti pozícióját és értékrendjét, azaz kapitalizmus-bírálatát, és önként beállt a keresztény-nemzeti vagy liberális zászló alá. Csak nagyon kevesek maradtak meg a valódi baloldal, a történeti és elméleti rendszerkritika talaján.
Számtalan példát lehetne említeni, hogyan lett az óvatos kompromisszumkeresésből teljes szellemi-kulturális önfeladás, hogyan semmisült meg a baloldal évszázados kollektív hagyománya és tudata. Érdemes itt utalni az objektív feltételek megsemmisülésére, ha úgy tetszik, az anyagi eszközök hiányára – a kulturális munkás folyamatosan veszített presztízséből, mint ahogyan a kulturális intézményeket is sorra felszámolta –vagy privatizálta – az új gazdaságpolitika”.
Mennyire felkészült Európa a válságokra? Karácsony Ádámmal az uniós készletezési stratégiáról, Brüsszel háborús hangulatáról és a Régiók Bizottságában elfogadott jelentéséről beszélgettünk.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
A megújulás nem választható lehetőség a nemzeti oldalon, hanem szükségszerű.
Senki sem érti hogy ennek tulajdonképpen mi faszom értelme volt, hogy a fenébe tudott egy ilyen zavarodott kis pukkancs lenyúlni másfél évtizedet milliók életéből.
Ám szerintem erre volt 16 évük.
A jövő hét keddi és szerdai parlamenti ülések témáiról is beszélt a házelnök.
Bóna Szabolcs szerint sok tényezőt kell figyelembe venni, ha korlátozásokról van szó.
