Románia
15:002024. június 17.
Ukrajna
Belgium
18:002024. június 17.
Szlovákia

Budapest védői hősök voltak

2021. február 18. 08:33

A holtak gyűlölete megmérgezi, a kegyelet nemesíti a lelket.

2021. február 18. 08:33
Ágoston Balázs
Ágoston Balázs
Magyar Nemzet

„Történelmünk során korábban soha nem tapasztalt, a magyar nemzetlélektől teljességgel idegen, bár az előző év ősze óta magát már meg-megmutató terror csapott le 1919 márciu­sában hazánkra. Az első kommunista diktatúra perverz szadizmussal gyilkolta vélt és valós politikai ellenfeleit. A vörös pribékek mások mellett Mindszenty Józsefet is fogságba vetették és megkínozták, a későbbi bíboros-hercegprímás a rémuralom bukása után egy prédikációjában így emlékezett a rettegés hónapjaira (idézi a Történelemportál.hu 2011. február 24-én):

»Láttam a Parlament mennyezetig vérrel befrecskelt pincéit, a vízvezetékcsöveire akasztottakat, hallottam a teherautók motorjainak berregtetését a halálpincék előtt, hogy a megkínzottak segélykérését ne hallják künn. Megnéztem testvéreimet a cellában, akiket a kínzók szakkifejezése szerint »félangolosra« és »egész angolosra« vertek. Hallottam új szótárukat: »gajdeszbe küldeni«, »hidegre tenni«, »haza küldeni«, »fa alá állítani« stb. […] A vörös börtön kapuja a vörös pokolnak, amelyen át belátni a Szovjetbe.«

Ez a rendszer állította fel az úgynevezett Magyar Vörös Hadsereget 150 ezres összlétszámmal, amelynek mintegy harmadát önkéntesek adták. Jórészt az első világháborút végigharcolt közkatonák és tisztek, de a magyar munkásság soraiból is tízezrek álltak be a vörös zászló alatt menetelő seregbe.

Nem azért, mert azonosultak a kommunista ideológiával és a diktatúrával, hanem annak ellenére. Felismerték ugyanis, hogy – tetszik vagy sem – nincs más, hatalommal rendelkező politikai tényező Magyarországon. Ez a hadsereg verte vissza eredményesen – a baloldali, szociáldemokrata érzelmű Stromfeld Aurél vezérkari főnök irányításával – 1919 májusában a hazánkra törő cseh és szlovák csapatokat, majd dicsőséges felvidéki hadjárata során felszabadította a megszállt Eperjest, Érsekújvárt, Kassát, Losoncot, Sátoraljaújhelyt, Bártfát, eljutva az etnikai határokig.

Stromfeld és katonái hősök voltak, akiknek a nemzeti panteonban a helyük. Dicsőségüket nem homályosítja el, hogy közben a hátországban Szamuely pszichopata Lenin-fiúi vérgőzös bódulatban osztották a halált. A Magyar Vörös Hadsereg második vezérkari főnöke, Julier Ferenc visszaemlékezése szerint ugyanis »a nemzeti alapon álló tisztikar jó része megmaradt a vörös zászló alatt is, gondolván, hogy a haza érdekében az ördöggel is szövetkezik, még ha nem is fekete, hanem vörös«. (Az 1919. évi felvidéki hadjárat – idézi Nagy Miklós Mihály nyugállományú honvédtiszt, katonai szakíró a Magyar honvédő háború 1918–1919 című írásában, a Nagy Magyarország folyóirat 2012. őszi számában.) Billnitzer Ernő – akkori tüzérszázados – hasonlóan fogalmaz Két világháború emlékei című munkájában: »Hazánk területi épségéért, annak fenntartásáért még az ördöggel is szövetkezni kell. Ördög alatt értvén akár a kommunistákat is.«

Kommunista apologetika? Szó sincs róla! A hon védelme nem függ politikai ideológiák­tól. Akik a hazáért éltek és haltak, az őket körülvevő mindenkori rendszerek megítélésétől függetlenül egyértelműen és letagadhatatlanul hősök.

Ugyanezért egyértelműen és letagadhatatlanul hősök azok a magyar honvédek is, akik a második világháborúban harcoltak a hazáért, akár a keleti fronton, akár az ország területén, akár a végjátékban Budapest védelmében.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 72 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Gregorius
2021. február 18. 17:37
Tegnap már megpróbáltam megírni. Katonák voltak egy háborúban, azaz hősök és áldozatok is egyben. A német parancsnok már karácsonykor, majd január elején megpróbált kitörni, akkor még nem zárult be a gyűrű, sokan tulélték volna, de ezt Hitler megtiltotta. A februári már egy öngyilkos kitörés volt. Hitler sem puszta rosszindulatból adta ki a parancsát. Addigra elvesztek a romániai olajmezők és a szintetikus üzemanyagot gyártó üzemeiket erősen bombázták. Nem maradt más szinte csak a ( a nem mellékesen amerikai tulajdonban levő) Zalai Olajmező, ami kellett ahhoz, hogy a repülőgépeik és a gépesített egységeik harcolhassanak.
Box Hill
2021. február 18. 16:17
A szovjetektől való félelmet eldöntötték a történelmi előzmények: 1.Az orosz gyarmatbirodalom, amikor a történelem során először vált határossá Magyarországgal 1939-ben, Lengyelország keleti (nagyobbik) felének elfoglalásával, akkor éppen Hitlerrel volt szövetséges és gyűrte le ezen kívül Észtországot, Lettországot, Litvániát, Észak- Bukovinát és Besszarábiát. Finnországot is megtámadta és vett el tőle területeket. Idegességre volt okunk, pláne mivel közelebb voltunk az orosz medvéhez, mint például Ausztrália, amely tanulva az orosz terjeszkedési hajlam történelmi trendjéből, már az 1860-as évektől partvédő műveket épített ellene. A történelmi tapasztalat levonása felvilágosít arról, hogy ki is a gyilkos agresszor. 2.Egyébként az orosz birodalmi terjeszkedés volt az, amiről Fridhjof Nansen, norvég sarkkutató és Nemzetek Ligája (Népszövetség) megbízott, állította: "Oroszország az 1500-as évektől kezdődően minden hét évben egy norvégiányi területet kebelezett be." (Ezen, addig megállíthatatlan terjeszkedés érte el határainkat is 1939-ben. Ráadásul úgy, hogy a Vörös Hadsereg éppen a Wehrmacht szövetségese is volt. Egyetlen valamirevaló döntéshozó sem hagyhatta ezt figyelmen kívül.) 3. "Az oroszok már öt évszázadon keresztül próbálják országuk végső határát meglelni, de sehogy sem sikerül." (A. L. Kennedy, The Quarterly Review, 1947. január) 4. Humanitárius ok: Hitler hatalomra jutásakor a szovjet halálteljesítmény körülbelül 12,000,000 erőszakosan, idő előtt elpusztított embernél tartott, míg hadba lépésünkkor már 26,373,000-nél. Forrás: Rummel: Soviet Genocide and Mass Murder since 1917 (Szovjet népirtás és tömeggyilkosság 1917 óta), Transaction Publisher, 1990. 5. Tagja voltunk, jó okkal, az Antikomintern Paktumnak. Megelőzve ezzel a nyugati világ jórészét. A kommunistaellenes szerződéshez 1939 februárjában csatlakoztunk. A Komintern a kommunizmus nemzetközi elterjesztésének szervezete volt. Folyt. köv.
Box Hill
2021. február 18. 16:03
Ez az egy részlet eldönti, hogy kik álltak a jó oldalon: Szemtanú visszaemlékezése a budapesti harcokra 1944 telén, ahol a Vörös Hadsereg katonáit nemtörődöm módon áldozták fel parancsnokaik: "A németek egy utcai barikád mögött foglaltak állást, amely feltépett utcakövekből és felborított villamoskocsikból állt. Egy sor szovjet gyalogos katona, mintha katonai parádén lenne, lépésben közelített. Természetes, hogy a németek lekaszálták őket a gépfegyvereikkel. Összesen húsz ilyen támadó hullámát számoltam meg a szovjet gyalogosoknak, akiknek egyik sora a másik után zuhant holtan egymásra. Az utolsó hullámok aztán már az elesettek hulláin felhágva, a barikád mögé jutottak, és állati kegyetlenséggel lemészárolták a németeket. Amitől azonban megfagyott bennem a vér, az nem a mód, ahogy a nácikat kivégezték, hanem az a teljes közöny, amivel az orosz tisztek az embereiket a halálba küldték, és az a teljes közöny, amivel a katonák engedelmeskedtek az ilyen parancsnak." (Nyárádi Miklós volt kisgazda párti pénzügyminiszter visszaemlékezése, idézi Vadim J. Birstein: SMERSH, Stalin's Secret Weapon (Szmers, Sztálin titkos fegyvere), 2011, 281.old.)
billwilson
2021. február 18. 15:51
kik? a 8. SS lovas hadosztály 'Florian Geyer' ? a 9. SS hegyi hadtest?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!