„Látom, hogy az asszonyságozás után a közjószágozáson szörnyülködik a Facebook népe. Pedig a gyerek, mint közjószág ezúttal nem Orbán Viktor újabb nyelvi füstbombája, hanem valóban releváns társadalompolitikai kérdés. Akinek olyan rossz az arcmemóriája, mint az enyém, azt gyakran jó szövegmemóriával kárpótolja az anyatermészet. Szóval én még emlékszem, hogy ez a közjószág-vita 2005 körül, és jóval korábban, a rendszerváltás idején is végiggörgött már a sajtóban.
Egy családtámogatási rendszer fő kérdése, hogy a gyerekek nevelését, oktatását mennyire kell támogatnia az államnak, azaz gyermekeket közjószágoknak vagy magánjószágoknak tekintjük-e. 15 éve a Gyurcsány-kormányt balról kritizáló szociológusok és közgazdászok érveltek amellett, hogy a gyermek: közjószág.
A rendszerváltás környékén pedig Andorka Rudolf szociológus írt kolumnás cikkeket és tanulmányokat ugyanebben a témában. Angolul is remek elemzéseket és vitákat lehet olvasni arról, hogy köz- vagy magánjószágok-e serdületlen utódaink. Szerintem alapvetően jó hír, hogy a miniszterelnök szociológiai irodalmat olvas, – hogy mit szűr le belőle a kormányzásra nézve, az majd elválik. Ami engem illet, megyek vacsorát főzni kis közjószágaimnak.”