A vélemények nem tekinthetők blaszfémiának, de megsérthették a katolikus hívek érzéseit.
„Múlt héten döntött az Alkotmánybíróság két, a szólásszabadság és a vallási meggyőződés védelme közötti mérlegelést igénylő, már indulásuktól kezdve nagy nyilvánosságot kapó ügyben. A korábban eljáró bíróságoknak mindkét esetben a Polgári törvénykönyv egy sajátos rendelkezését kellett alkalmazniuk. E szabály lehetővé teszi egyes védett csoportok – így a vallási közösségek – számára azt, hogy amennyiben az adott közösséget egy súlyosan sértő vélemény által sérelem éri, úgy a közösség bármely tagja, személyiségi jogai sérelmére hivatkozva, saját nevében – nem pedig a közösség képviseletében – polgári peres eljárást indítson. Ez tehát a gyűlöletbeszéd polgári jogi tilalmát előirányzó norma, amely megszületését végeredményben a büntetőjog által rögzített gyűlöletbeszéd-tilalom gyakorlati alkalmazhatatlanságának köszönheti (amely a magyar szólásszabadságjog egyik kacifántos és kevésbé felemelő epizódja).
Nézzük a két eset tényeit! Időben a korábbi, a HVG 2014. évi karácsonyi címlapjának megítélését igényli, amely a »Nagy Harácsony« felirattal jelent meg, rajta pedig vezető politikusok képmásai egy 17. századi, németalföldi festmény módosított változatán voltak láthatók. A címlapkép Gerard von Honthorst A pásztorok imádása címet viselő festményének felhasználásával készült, és eredetileg Máriát és az újszülött Jézust ábrázolta a pásztorok társaságában; a mai karikatúra a képbe beillesztett kormányzati, politikai szereplők anyagi javakat hajszoló jellemére kívánhatott utalni.
A másik ügy 2016-ra datálódik, amikor is a budapesti lengyel nagykövetség előtt tüntetés szerveződött a lengyel abortusztörvény ellen, amin a résztvevők egyike püspöki ruhában »Járuljatok szentáldozáshoz!« felhívást intézett a jelenlévőkhöz, majd áldoztató papi tevékenységet imitálva egy jól láthatóan címkézett, »abortusztabletta« feliratú zacskóból, »Krisztus teste« kijelentés kíséretében, fehér tablettákat helyezett az elébe járulók nyelvére.
A két ügy előzményeként közzétett vélemények nem tekinthetők hagyományos értelemben vett blaszfémiának – azaz valamely vallás gyalázásának –, de kétségkívül megsérthették az érintett keresztény – elsősorban is a katolikus – hívek érzéseit.
Az Alkotmánybíróságnak abban kellett állást foglalnia, hogy mely alkotmányos szempontokat kellett a vizsgált kérdés tekintetében a bíróságoknak mérlegelniük, és eleget tettek-e ezen kötelezettségüknek – azaz a testület nem a bírósági ítéletek »helyességéről« döntött, hanem arról, hogy azok a megfelelő szempontok kellően alapos figyelembevételével születtek-e meg.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Egyetemes irányelvek a magyarországi politikai választásokon részt vevő keresztény hívőknek.
Konkrétan azért, mert elmondom, hogy szeretem a hazámat, azonnal baloldali influenszereket állítanak rám és hazugságnak próbálják beállítani a bátyám betegségét!
Ugyanakkor aki keresztényként szól, az mindig többszörös kritikának és sok nemtelen, személyén is túlmutató támadásnak van kitéve. Máthé Zsuzsa írása.
Nagy Ádám, a Fókuszcsoport alapítója nem igazán tudott vitába szállni az idős férfival, és nem sikerült megvédenie Magyar Péterék álláspontját sem.
Szerinte az elnök ezzel védené meg népe „méltóságát és becsületét”.
Alig telt el pár óra azóta, hogy Maszúd Peszeskján iráni elnök váratlanul bocsánatot kért a szomszédos országoktól az eddigi támadásokért, az Iszlám Köztársaság fegyveres erői máris brutális választ adtak a diplomáciai közeledésre.
