Tizenkét nagyszerű alkalom vár tehát a magyarságra, hogy röhögjön a gagyi animáción.
„Frankenstein doktor pozsonyi csatáról szóló animációs szörnyszülöttje olyannyira elnyerte Kásler Miklós emberi erőforrásminiszter tetszését, hogy úgy döntött, a készítőket tizenkét részes sorozat legyártásával bízza meg.
Tizenkét nagyszerű alkalom vár tehát a magyarságra, hogy röhögjön a gagyi animáción, megütközzön a történelmi tévedéseken, és figyelemmel kísérje a szórakoztató fantasy olyan ellenállhatatlan pillanatait, mint amikor a magyar könnyűlovasság lazán legázolja a frank nehézgyalogságot.
Tizenkét páratlan alkalom kínálkozik, hogy az alkotók számlázzanak, és bankbetétjeiket jó magyar közpénzzel béleljék ki. Tizenkét remek alkalom vár a Magyarságkutató Intézetre, hogy szembeköpje a magyar történelmet meg az ahhoz tartozó történésztársadalmat.
Ha ez az ultragagyi produkció valamelyik balliberális kormány döntése nyomán készült volna, a jobboldal megmondói arról visonganának, hogy ez hazaárulással felérő tiszteletlenség a magyar történelemmel szemben. Azt kellene hallgatni, hogy a posztkommunisták meg a velük szövetkező Soros-bérencek módszeresen lejáratják a magyar kultúrát és a nemzeti önbecsülést. Elhangzana, hogy ha egyszer nemzeti kormány lép hivatalba, akkor azok a hazaáruló gazemberek, akik ilyen hulladékot adnak ki a kezükből, elmehetnek majd pizzát kihordani, mert efféle nemzetgyalázásra Magyarországon többé nem lesz módjuk.
Az eset tanulságos mellékszála a kereskedelmi tévés táltosasszony, Tóth Gabi nyilatkozata arról, hogy neki egészséges nemzettudata van, amiről a mai világban nem lehet beszélni, úgyhogy akkor most beszél is róla – hisz ő oly bátor, hogy ki meri mondani azt, amiért Magyarországon legfeljebb csak az állam megbecsülése és közpénzek átutalása jár. Lehet-e beljebb jutni a nemzeti együttműködés rendszerébe egyetlen nyelvcsapással?”