Akasztó, basszus, Akasztó!
„Akasztó, basszus, Akasztó! Ha már erre hozott a GPS, bár a legkevésbé sem ide készültem, sebtiben ütöm is befelé, hogy Stadler-stadion, és igen, mindössze két kilométer a főútvonaltól. Nosza, hadd szóljon a nosztalgia!
Jó rég jártam erre. Megboldogult Stadler József legelső szabaduló bulijának alkalmából szaggattunk lefelé a fővárosi fegyintézettől a Duna-Tisza közébe – a zaklatott napról írt cikkem egyébként nem található az archívumban (a Napi Magyarország–Magyar Nemzetnek betett az ide-oda politikai lökdösődés). Homályos a sztori, mintha az asszony vitte volna a gyereket, gyerekeket, míg juhászból lett vállalkozó milliárdosunk (az efféle életmű akkoriban ritkaságszámba ment) évekig nehéz vasban vala, de odahaza várták a barátok, tisztelők, a felékített labdarúgószentély, kvázi a fél település. Olyan rendes, böcsületes, hektoliterszámra hörpintgetett alkoholtartalmú, félig vastag fukszos, félig »a jóistenke áldja meg a Józsi bácsit« hangoskodós, asztalcsapkodós, bús-szomorú magyar nótázásba torkolló kanmulatság rémlik, amúgy csípem az ilyesmit, simán maradtam volna szigorúan riportcélokból lerészegedni, csak hát a fránya lapzárta.
A mellékút mellékzsákutcájába kukucskálok: a szó szerint végen kerti budis, oszlopaira hanyatló hosszú tornácos, a vert fal súlyos sérüléseivel embernyi repedéseken a világ felé jajgatva feltárulkozó egykor takaros porta kornyadozik. Ám innen is kintebb kell kanyarodni, hogy a ’94 és ’98 között az első osztályban vitézkedő Stadler FC szívcsakrájába érkezzünk. A tavaszi fordulók népáradatát próbálom ide, a zömmel Kádár-kockák övezte, bő másfél autónyi szűkbe képzelni – végül is, hetente egyszer elviselhetőnek tűnik.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
„Magyarországnak víziója és stratégiája van, Európának nincsen” – mutattak rá.
A foci élet és halál kérdése? A foci több az életnél is? De az élet szintén sokkal több, mint a foci? Mindez egyszerre igaz.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Egy helyi lakos elmondása szerint öt lövés dördült el egymás után.
Miként lehet a pszichológiai és pedagógiai kutatási eredményeket játékos formában a tanári hivatás, azon belül kiemelten a tehetségpszichológia szolgálatába állítani? Erre a kérdésre kíván választ adni egy magyar fejlesztésű szakmai beszélgetőkártya-sorozat.
