„Pozsonyi csata
Ez a film nem jó. Nem azért, mert ügyetlen az animáció, nem azért, mert itt-ott anakronizmusok csúsznak bele, hanem azért, mert miközben azt a látszatot kelti, hogy a világon egyre elterjedtebb hiteles történelmi láttatással (vizualizációval) van dolgunk, valójában a honfoglalás korára vonatkozó magyar legendakincs végletekig lebutított, gyerekesen felületes tálalásával szolgál. Pedig ez a legendakincs valódi érték, kezdve Anomymustól a magyar népmesékből feltáruló eredetmondákon át a 19. századi költői művekig. Erre a legendakincsre nemzeti identitást lehet építeni. Izgalmas eredményekkel szolgál a tudomány is, hogy csak egy példát mondjak, a kettős honfoglalás elmélete, amely erős érvekkel bizonyítja, hogy a honfoglalók és az itt korábban élt avarok között érdemi kapcsolat volt. De ez alapján a honfoglalást visszatérésnek nevezni nem kisebb dilettantizmus, mint a magyar vezéri sátorba hun áldozati üstöt helyezni, vagy azt állítani, hogy a Kárpát-medence népei örömmel fogadták a honfoglaló magyarokat.