„Donald John Trump kitiltása a Facebookról, ahol Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, Jair Messias Bolsonaro és Orbán Viktor Mihály jól pörgő illiberális oldalakat működtet, még a legenyhébb esetben is Mark Elliot Zuckerberg szabályainak következetlen alkalmazásáról árulkodik.
Súlyosabb esetben a globális nagytőke nyílt precedenst teremtett arra, hogy a jövőben bármikor eldönthesse, melyek azok a személyek és vélemények, akiket és amelyeket a nyilvános térben megnyilatkozni enged. Aligha véletlenül tiltakozik a német kancellárasszony, Mexikó baloldali elnöke és az orosz ellenzék vezetője: ma talán csak Trump és Toroczkai véleménye esik a multinacionális önkény áldoztául, holnap viszont azok is tiltólistára kerülhetnek, akik Zuckerberg ellen »uszítanak«, vagy pusztán a technológiai cégek módszereit kritizálják.
És nem is ez a legsúlyosabb probléma a Facebookkal, hanem az, hogy senki emberfia nem sejti, milyen módszerekkel milyen adatokat gyűjtenek róla, és azokat mire használják. Nem lehet tudni, mit tesz a Facebook, és mit tesz a Google, csak az biztos, hogy a ma élő emberiség egy világméretű emberkísérlet alanya, és hogy ezek felett a gigantikus tudatipari birodalmak felett nincs semmilyen demokratikus kontroll – azok bármit megtehetnek, mert a törvények felett állnak.
Trump soha nem nyerhetett volna a Cambridge Analytica és a Facebook együttműködése nélkül. A politika szédítően gyors polarizációja, az identitásbuborékokban tanyázó, gyűlölködő szekták megátalkodottságának mértéktelensége soha nem lenne ilyen fokú a közösségi média szerepe nélkül. Jól látszik a baj, és jól látszik a baj egyik legfőbb forrása. Meglesz-e az amerikai demokrata többségben, vagy akár az Európai Unióban a kellő erő, hogy gátat szabjon a közösségi médiaóriások társadalmakat felszámoló tevékenységének, vagy azok végleg szabad kezet kapnak, hogy kedvük szerint írják a politikát és az emberiség jövőjét? Ez a ‘20-as évek legfőbb kérdése.”