Lövetett a saját népére, ami háborús bűncselekmény

„Pedig lennie kell(ene) egy nemzeti minimumnak. A szuverenitásunk, az otthonunk és biztonságunk megőrzésének alapvetése; konszenzus a legfontosabb történelmi események megítélésében (honfoglalás, törökellenes háborúk, reformkor, Trianon, ’56); alapvető közös kulturális kincs (Himnusz, Talpra magyar, Erkel, Munkácsy, Hajós Alfréd, József Attila stb.). Ehhez a mindenki által elfogadott normához tartozik, hogy amiképpen nem nevezünk el utcát Haynauról, nem mondunk Pozsony helyett Bratislavát és nem ábrázoljuk micisapkának a Szent Koronát, azonképpen nem támogatjuk Gyurcsány Ferencet (sem rokonait, ismerőseit és üzletfeleit) abban, hogy Magyarországon hatalomra jussanak.

Abban egyetértésre van szükség, hogy ő nem lehet az összmagyarság választott vezetője. (Egy párté – a latin pars szó ugyanis részt jelent – igen; vessenek magukra, ha nem találtak jobbat. De miniszterelnök, egy koalíciós kormány meghatározó figurája vagy például köztársasági elnök semmiképp.) Gyurcsánynak a hatalomba történő esetleges visszatérése a közmegegyezéses nemzeti minimum felrúgása volna. Ő egyszerűen nem párbajképes: a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson miniszterelnökként a magyar nemzet egysége ellen lázított, megtagadta az elcsatolt területeken élő honfitársainkat, vagyis hazaárulást követett el.

Az őszödi beszédből kiderült, hogy választási csalásban vétkes, mivel adatokat hamisított és hazudott a kormányra kerülése érdekében. Az 56-os forradalom ötvenedik évfordulóján lovasrohamot vezényelt és lövetett a saját népére, ami háborús bűncselekmény. Ha ezek után Gyurcsány bármilyen közjogi méltóságot betölthet, akkor bárki és bármilyen szervezet megteheti ezt. Nácik vagy kommunisták, anarchisták vagy diktátorok, elmebetegek és bűnözők, más országok ügynökei és szabadkőművesek, csimpánzok vagy orángutánok. Nincs erkölcsi-politikai-jogi gát, nincs kizáró ok többé.”