Kínai vakcina: kérdések és válaszok

„KÍNAI VAKCINA: KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

Az események folyton átírják a terveket. Szerettem volna általában a vakcinálásról, vakcinákról írni. Közben azonban olyan sok kérdést kaptam a Covid-19 vakcinákkal kapcsolatban, hogy úgy érzem, ezekre fontosabb válaszolnom.

A leggyakoribb kérdés természetesen az, hogy én fel fogom-e venni a védőoltást. Erre a rövid válaszom: IGEN. Hosszabban: a vakcina magyarul VÉDŐOLTÁS. Azaz, védelmet kapunk tőle. Nem ismerjük még eléggé a Covid-19 vakcinákat. Nem tudjuk, mennyire hatékonyak. Nem tudjuk, vannak-e hosszabb távon nem kívánt mellékhatásaik. Nem tudjuk, melyik a hatékonyabb, melyik a kevésbé kockázatos… Egy azonban biztos: A Covid-19 betegség ROSSZABB, mint bármelyik vakcina.

A következő kérdés: Én melyik vakcinát választanám. Nos, feltéve, hogy lehet választani, én a Sinopharm vakcinára szavazok. Ezzel kapcsolatban azonban olyan sok a félreértés, előítélet és elfogultság, hogy ehhez külön magyarázat szükséges.

A Facebookon terjed a hír, hogy a »kínai« vakcina nem elég hatékony. Brazíliában leállították a vizsgálatokat vele, mert csak 50%-ban nyújtott védettséget. Ez igaz. Valóban ez történt a Sinovac vakcinával. Na, de nézzük csak:

Először is: a »kínai« vakcina. Nincs »kínai vakcina« Kínában legalább 14 helyen folyik vakcinafejlesztés. 4 helyen hagyományos, elölt vírus alapú vakcinát fejlesztenek, 3 helyen mRNS-vakcinát, 3 helyen fehérje-alegység alapú vakcinát, 2-2 helyen pedig nem replikálódó vírusba, illetve szaporodóképes ártalmatlan vírusba beépített SARS-CoV-2 spike-fehérje DNS-t tartalmazó vakcinát. Azaz Kínában nagyon komoly SARS-CoV-2 vakcina-kutatás folyik. Ebből 10 jutott el eddig a klinikai fázisba, illetve kettőt (Sinovac és Sinopharm) már piacra is dobtak. Csakhogy a brazil fiaskó a Sinovac vakcinával történt, hozzánk pedig a Sinopharm-ot akarjuk behozatni.

Nagyon sok ellenállást vált ki, miszerint a kínaiak nem nyújtanak elegendő információt a vakcináik hatékonyságáról, és a mellékhatásokról. Ez sem teljesen korrekt. Mind a Sinovac-ról (Safety, tolerability, and immunogenicity of an inactivated SARS-CoV-2 vaccine in healthy adults aged 18–59 years: a randomised, double-blind, placebo-controlled, phase 1/2 clinical trial - The Lancet Infectious Diseases ), mind a Sinopharmról (Effect of an Inactivated Vaccine Against SARS-CoV-2 on Safety and Immunogenicity Outcomes: Interim Analysis of 2 Randomized Clinical Trials | Global Health | JAMA | JAMA Network ) tettek közzé részjelentést. Természetesen, ezek egyelőre kevés emberen elvégzett vizsgálatok, viszont nagyon komoly szaklapokban közölt, peer-revew (független szakértői ellenőrzés) folyamaton átesett eredmények, vagyis a nemzetközi követelményeknek megfelelnek.

Mindezek viszont számomra kevesebbet nyomnak a latban, mint az, hogy ezek a vakcinák egy 130 éve bevált, az eddigiek során nagyon eredményesnek bizonyult oltási módszert alkalmaznak: elölt teljes kórokozót tartalmaznak. Az összes vakcinák közül az ilyenek hasonlítanak leginkább az immunrendszer számára az eredeti fertőzéshez, vagyis ugyanolyan komplex, a lehetőségekhez mérten teljes immunválaszt kapunk rájuk, mint az eredeti fertőzés során.

Igaz, az eredeti fertőzés aktív, szaporodóképes vírusokkal történik, és a fertőzés során a vírusok olyan fehérjéket is termelnek, amelyek az immunrendszerünk működését eltorzítják, az immunválasz egyes elemeit (gyulladásos folyamatok) felerősítik, másokat (interferon-válasz) meggátolnak. Az elölt vakcinával oltva ezek a fehérjék már nem termelődhetnek, így a vakcinával szemben torzítatlan, „természetes” immunválasz alakul ki. Ugyanakkor a vakcina tartalmazza az eredeti kórokozó valamennyi antigénjét, azok összes epitópját, vagyis a fertőzés káros hatásai nélkül elérhető legteljesebb és legösszetettebb immunreakciót tudjuk kiváltani.

Az alegység-vakcinák jóval modernebb technológiával készülnek, a vírusnak csak a fertőzés szempontjából kulcsfontosságú egyetlen fehérjéjét tartalmazzák. Immunrendszerünknek csak erre az egyetlen fehérjére kell »koncentrálnia«, az immunválasz (elvileg) hatékonyabb és »gazdaságosabb« lesz. Miért jobb akkor a teljes elölt vírus? Például, mert ha vírus spike-fehérjéje (tüskéje) mutálódik, az alegység vakcinákkal keltett immunválasz esetleg nem lesz hatásos az új, mutáns vírus ellen. A teljes vírusra kapott immunválasz még ilyenkor is legalább részben működni fog, mert az egyéb fehérje-epitópokhoz még akkor is kötődni fognak az antitestek, ha a tüske-fehérje mutáns változatához nem is, és a fertőzést továbbra is semlegesíteni (vagy legalább részben gátolni) tudják. Ez az alegység-vakcinák esetén már nem garantált.

Barátom és mélyen tisztelt kollégám, Duda Ernő professzor tegnap a Szegedi Televízióban nem túl kedvezően nyilatkozott a Sinopharm vakcináról. (szeged.hu - Duda Ernő virológus: A kínai vakcinák többségében elölt, teljes vírus van, ez okozhat problémákat) Többek között a következőket mondta: »… ha a teljes vírust juttatják a szervezetbe, akkor mindegy, hogy ezt inaktivált formában, tehát halott vírusként teszik, akkor is benne van a vakcinában a vírus összes fehérjéje és nukleinsava.«

Ahogy fentebb kifejtettem, én ezt tartom a Sinopharm vakcina legnagyobb előnyének.

Duda professzor szerint »Ez lehetséges problémákat jelenthet, olyanokat, amik a messenger RNS-alapú vakcina esetében nem jöhetnek számításba«. Komoly szakmai érvet is felhoz állítása mellett: »A beoltott, elpusztított vírus ugyanis ottmarad a szervezetben, és potenciálisan autoimmun folyamatokat képes kiváltani. Ez azt jelenti, hogy az elpusztított vírus később is kiválthat olyan immunválaszt, ami során a szervezet önmagát kezdi el támadni.«

Ezzel az állításával csak részben tudok vitatkozni. A beoltott vírus ugyanis csak rövid ideig marad ott a szervezetben (addig, ami elegendő ahhoz, hogy az immunrendszert »betanítsa«). A szervezet extracelluláris enzimei ugyanis viszonylag gyorsan lebontják az idegen alkotórészeket.

Igaz ugyanakkor, hogy az élő vírus nagy valószínűséggel kivált autoimmun reakciókat. Erre azért képes, mert egyes fehérjeszakaszai (»epitópjai«) elegendő mértékben hasonlítanak a szervezet saját epitópjaihoz, hogy az ezekkel szemben keletkező ellenanyagok a hasonló epitópokat tartalmazó saját fehérjéket is idegenként azonosítsák be, és esetleg meg is támadják. Az elölt teljes vírus szintén képes kiváltani ugyanezt a hatást. Hogy megteszi-e, még nem tudjuk, de az esély valóban megvan rá. A gond csak az, hogy ugyanez az eshetőség fennáll a csak a tüske-fehérjét, vagy annak genetikai kódját tartalmazó vakcinák esetén is. Az immunválaszt maga fehérje váltja ki, tehát átmenetileg annak kell jelen lenni a szervezetünkben ahhoz, hogy az immunrendszer reakcióját beindítsa. Márpedig egyedül a tüske-fehérje maga is tartalmaz 6 olyan epitópot, amelyik eléggé hasonlít az emberi fehérjékhez egy esetleges autoimmun válasz beindításához (Pathogenic priming likely contributes to serious and critical illness and mortality in COVID-19 via autoimmunity - ScienceDirect).

Az alegység-vakcináknak az autoimmunitással kapcsolatos feltételezett előnye tehát nem igazán előny.

Mivel ez az oldal amennyire lehet, politikamentes, a »kínai« vakcinákkal kapcsolatos átpolitizált érvekre (»nem bízom a kínai kormányban, gyanús, hogy mért pont ezt erőltetik ránk« – ugyanez az Szputnyik V vakcina kapcsán is előkerült, valamint annak taglalására, miért valószínűtlen, hogy az Uniós egészségügyi hatóság, az EMA záros hatáidőn belül elfogadja bármelyik kínai vakcinát) nem térek ki.

Való igaz, egyik vakcina sem tökéletes. További problémákra a következő posztomban fogok kitérni. Itt már csak azt ismétlem meg: BÁRMELYIK VAKCINA SOKKAL JOBB, mint átélni a Covid-19-et. Aki ebben kételkedne, olvasgassa egy kicsit a »Hosszú Covid, szövődmények – Long Hauler csoport« magyar nyelvű, vagy a 144 ezer tagot számláló »Survivor Corps« angol nyelvű csoport Facebook oldalát.

És azt, hogy én a vakcinák előnyeit és hátrányait mérlegelve, a teljes elölt vakcinára szavazok. Legyen az kínai, indiai, brazil, thaiföldi, kazah, brit, egyiptomi, török vagy japán (a következő hivatkozásban található excel táblázatra kattintva bárki kis erőfeszítéssel megismerheti, hány országban hányféle Covid-19 vakcinát fejlesztenek, és azok milyen stádiumban vannak: 

Utóirat: A Facebook technikai problémái miatt egyes zárójelbe tett hivatkozások a szövegben nem hivatkozásként jelennek meg. Ezeket kimásolva és a keresőbe beírva a hivatkozások elérhetők”.

(A szerző biológus, a Tata Consultancy Services élettudományi szakmai tanácsadója.)