Egyértelmű kell, hogy legyen: a covid az influenzánál sokkal gyilkosabb, komoly betegség.
Kevés dolog van, amit teljesen biztosan lehet tudni a járványról, de a hamarosan elérhető éves halálozási adatok – összehasonlítva a megelőző öt, esetleg tíz év átlagával – sok dolgot el fognak mondani. Mindent azért nem, mert nem kiszűrhető az összes befolyásoló tényező, de azt bizonyosan, hogy számos országban a járvány nagyon komoly hatással bírt a halálozásra.
Az biztos, hogy nem az összes többlethalálozás a covid 19 közvetlen következménye. Az elmaradó kezelések és műtétek is sokak korai halálához vezethettek.
a kevesebb közlekedési baleset, vagy az, hogy kisebb eséllyel terjed az influenza. Az is normális természetesen, hogy a járványhoz köthető összes haláleset nem jelenik meg a covid-statisztikákban, egyetlen ország egészségügyi rendszere sem tud minden esetet kiszűrni.
De már most is vannak összehasonlítható adatsorok, melyeken jól látszik, mekkora a baj, illetve hol közelít a valósághoz a bejelentett covid-halálozás, hol pedig nem. Az USA esetében már a január-júniusi adatok döbbenetes növekedést mutatnak: 2019-ben az első félévben 1443000 fő halt meg, 2020-ban 1626000.
A hathavi többlet tehát 183000 fő, és mivel a második félévben a járvány még súlyosabb volt, vélhető, hogy a 2020-ra jelentett 350000-nél jóval nagyobb a járványhoz is köthető halottak száma. Most úgy tűnik, hogy a 400 000 feletti előrejelzés is némileg alábecsüli a valóságot.
De ha az orosz adatokat vizsgáljuk, akkor egy sokkal nagyobb eltérést találhatunk. Láthatjuk: 2019-ben 1651500-en haltak meg januártól novemberig, 2020-ban pedig 1881100-en. Azaz már a nem teljes évet tekintve is 229600 fővel nőtt a halálozás az USA-nál jóval kisebb lakosságú országban, miközben ennek csak töredékét írták a járvány számlájára. A teljesen világos számok meg is hozták az orosz beismerést: a covid-halálozások száma nem 55 ezer, hanem legalább 186 ezer. Már hónapokkal ezelőtt terjedtek egyébként a hírek, hogy
A háromszoros különbség kirívó, de azért vannak hasonlóan döbbenetes adatok máshol is. Peruban január 1-ig hivatalosan valamivel több mint 37 ezren haltak meg a járványban, de a többlethalálozás már december közepéig 84 ezer feletti. Ez több mint kétszeres különbség. Az meg különösen ijesztő, hogy egy meglehetősen fiatal népességű, mindössze 28 éves átlagéletkorú, és elég jó, 76.5 éves várható élettartalommal (Magyarország 42 év, és 76.7 év) társadalom produkált ilyen adatokat. Peruban valahol 2.5 ezrelék felett lehet a halálozás a teljes lakosságból.
Ez a negyed százalék nem tűnik soknak. Pedig az. A spanyolnátha a világ lakosságának 2-3%-át ölte meg több év alatt, több hullámmal, úgy, hogy nem voltak gyógyszerek, nem volt lélegeztetőgép, a tudomány a maihoz képest gyerekcipőben járt. Emellett 1918-1920 között a legtöbb érintett országban nem voltak hatékony karantén intézkedések sem. Peru ugyan nem gazdag ország, nagyjából Ukrajnához és Moldovához hasonlítható az egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-je, de azért nem tartozik a legfejletlenebb társadalmak közé. A hasonlóan súlyosan érintett Ecuador sem. Csak találgatni lehet, hogy azokban az országokban, ahol nincsenek megbízható demográfiai statisztikák, mi a valós helyzet.
Ha a Financial Times alapos, bár a decemberi adatokat nem tartalmazó táblázatait nézzük, a vizsgált, jórészt fejlett országok között
Kérdés, a december hogyan változtatott a helyzeten. Az bizonyos, hogy a napokban Magyarországon is átlépte a 0.1 százalékot a halottak száma az összlakosságból. Azaz nem a fertőzöttekből, hanem a teljes, közel 10 milliós magyar lakosságból. Január első napjaira sajnos közel 9800 honfitársunk halt meg.
Az év végi jelentős covid-halálozás a magyar grafikonokon is jól látszik. De összehasonlítva az osztrák adatokkal az is látszik, hogy a november-december folyamán általában lakosságarányosan kisebb halálozást jelentő Ausztriában még nagyobb a kiugrás – azaz a lejelentett osztrák covid-adatokban valahogy kevésbé jelenik meg a járvány hatása. Teljesen felesleges tehát itthon politikát csinálni a kérdésből, a magyar adatok vélhetően pontosabbak az osztrák adatoknál. A két országot nagyon könnyen össze lehet hasonlítani itt. Kár, hogy Szlovénián kívül a többi szomszédunk nincs benne az adatsorban, mert a szlovák adatok a deklaráltan más megközelítés miatt feltételezhetően nagyjából olyan pontosak, mint az oroszok.
A már megjelent adatok alapján igazából egyetlen igazán fontos következtetést kell levonni. Azt, hogy
Most már a leghitetlenebbek számára is egyértelmű kell, hogy legyen: a covid az influenzánál sokkal gyilkosabb, komoly betegség, a számok nem értelmezhetőek másképpen.
Nincsenek immunis társadalmak, legfeljebb szerencsések, vagy olyanok, amelyek nem tudnak vagy nem akarnak hitelesnek tekinthető adatokat megadni.
Kuminetz Géza katolikus pap, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora jelentkezett egy kis könyvecskével, amely a keresztény antropológiát mutatja be, vitatkoztatva azt a rivális elképzelésekkel.
A kérdés, hogy az Országgyűlés hajlandó lesz-e tudomást venni arról, hogy van nemzeti minimum ebben az országban, s megteremti-e az ezt leképező politikai minimumot. Győri Enikő írása.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Ivan Krasztev a Partizán műsorában kijelentette, hogy egy ekkora váltás „rengeteg változást” tesz lehetővé. A kérdés az, hogy mennyi időt ad magának a magyar társadalom, hogy eldöntse mit akar.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
Az amerikai elnök szerdán érkezett Pekingbe második elnöki ciklusának első hivatalos kínai látogatására.
A főváros egyes negyedeiben napi 20-22 órás áramszünetek vannak, miközben az országot már így is súlyos élelmiszer-, üzemanyag- és gyógyszerhiány terheli.