A Vas utca az elmúlt hetven esztendőben mindenkor erősen egyirányú kívánt lenni. Interjú.
„Többször, több helyről elhangzott az a vélemény, hogy az SZFE modellváltása legelsősorban politikai befolyásszerzés. Erről mi a véleménye?
A politika és az ideológia semmiképpen nem ugyanaz. Történelmi okokból nekem semmiféle politikához nem volt és nem lesz közöm. Az a világnézeti »platform« (lám: mégsem kerülhetünk el félreérthető kifejezéseket a legnagyobb körültekintéssel sem), ahol én állnék, az százalékban nem fejezhető ki semmiféle politikai-parlamenti »patkóban«. Amúgy nem hinném, hogy akár a múlt, akár a jövő tanárai politikai aktivisták lennének. Ha egy részük mégis, az elég szomorú.
A fenti állítást többen azzal egészítik ki: a modellváltás motivációja valójában az volt, hogy a magyarországi politikai jobboldal átvegye a hatalmat egy liberálisnak, ellenzékinek tartott intézményben.
Talán a fentiekből is kitűnik: én a fogalomrendszert már eleve opponálom. És mindig is így tettem. A »jobboldallal« körülbelül Csokonai óta, de lehet, hogy Husz Jánosék óta szemben állok, a liberalizmus fogalmát pedig éppen a rendszerváltás óta hátborzongató módszerességgel alakították át, a magyarul is érthető »szabadelvűség« irányából a Facebook cenzori hivatalának irányába.
Azzal egyetért, hogy a kuratórium tagjai, az új vezetők és az új tanárok közül feltűnően sokan elkötelezettjei a jobboldali kormánynak? Ezt problémásnak tartja?
Engem bizonyosan nem köt semmiféle elkötelezettség. Alapvetően magánügynek gondolnám. Egyébként érdekes kérdés lenne, hogy ha mondjuk a »lakosság« (ahogy Ács János nevezte következetesen a Közönséget) gondol valamit, teszem azt, a trumpista-bidenista dualizmus éppen győző favoritjáról, tehát, ha ez az arány a világon többfelé: fele-fele, akkor vajon egészséges-e, ha ennek a fele-fele aránynak nyoma sincs a Színházat meghatározó egyik hatalmi központban, az egyetemen? A kérdés költői, és valójában nem az én feladatom ezt alakítani.
Miért gondolja, hogy nincs nyoma ennek a fele-fele aránynak?
Az évtizedek óta burkoltan, mostanában pedig nyíltan zajló nyilatkozat-, akció- és levélsorozatok alapján gondolom. Persze sose voltam tévedhetetlen.
De nem probléma eleve, ha egy (művészet)oktatási intézmény képzésébe bekerül a szakmai kérdések mellett a politika, ideológia, világnézet, vagy nevezzük bárminek?
Az szerintem is valódi probléma. Korábbi kérdését idézném: »…hogy a politikai jobboldal átvegye a hatalmat egy liberálisnak, ellenzékinek tartott intézményben«. Éppen ezt az ilyennek-olyannak-amolyannak tartás-t nem szeretem. Helyette a szabadelvű többféleséget tartanám üdvösnek. Ehelyett a Vas utca az elmúlt hetven esztendőben mindenkor erősen egyirányú kívánt lenni, olykor kényszerek hatására – hol esztétikai, hol történelmi-világnézeti irányban. A művészetnek az tesz jót, ha akármivel szembe lehet menni. Egyetemista korom óta utálok minden divatot.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Peruból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Németországból és Japánból is érkeztek reakciók az ELTE-botrányra.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Erre az ELTE kihirdeti, hogy ott bizony nem történt modellváltás, ott Orbán Balázs doktori disszertációja ellen szavaznak többen, elismerve, hogy a szerző politikai szerepvállalása a bajuk.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
John Ratcliffe már két évvel ezelőtt is éles kritikát fogalmazott meg Pressman működésével kapcsolatban.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
