A legzöldebb lépés, a villamos meghosszabbítása kimaradt a tervekből

„A legzöldebb lépés, a villamos meghosszabbítása kimaradt a tervekből” – Vitézy Dávidot a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatóját kérdeztük a Blaha Lujza tér felújításával kapcsolatban.

???????????????????? ????????́???????? (????.????.): A szombati Facebook posztodban élesen kritizálod a Fővárost, a Blaha Lujza tér felújításával kapcsolatban napvilágot látott tervek miatt. Egyik fő bírálat a részedről, hogy a tervek szerint a Népszínház utcai villamosok végállomása nem lesz áthelyezve a térre. Milyen előnnyel járna, ha a 28-as, 37-es és 62-es villamosok megállója kikerülne a térre?

????????????????́???????? ????????́???????????? (????.????.): Aki használja ezeket a villamosokat tudja, hogy a végállomás kialakítása miatt a járatokra felszállni nem a körúti torkolatban a gyorsétterem mellett, hanem jóval beljebb, a körúttól még egy sarkot sétálva lehet csak. Szép időben, egészséges emberek ennyi sétát nyilván szívesen tesznek meg, ha nem sietnek sehova. Csakhogy a tömegközlekedés az időseknek, nehezen mozgóknak is szól, esőben is lehetőleg elázás nélküli átszállást kellene biztosítson fontos járatok közt és az utasok gyakran sietnek. Márpedig az átszállással eltöltött idő is beleszámít az utazási időbe, tehát minden perc, amit itt megspórolunk ugyanolyan, mintha a villamos gyorsabban menne és 3-4 perccel gyorsabban érne célhoz – amire sokszor milliárdokat költünk. Ezen szempontok miatt a Blaha Lujza téri mai kényelmetlen átszállást a metróról a villamosokra (aluljáróból lépcsőzés, majd kb. 250 méter séta) érdemes lett volna lerövidíteni és a Józsefváros, Kőbánya felé tartó utasok számára közvetlenebb átszállást biztosítani. Lehet persze legyintve azt mondani, hogy ennyi sétát mindenki kibír, látom ezeket a véleményeket egyes városházi döntéshozók részéről, de a közösségi közlekedés világszerte alkalmazott szakmai alapelvei egyértelműen azt diktálják: minél közelebbi, minél rövidebb, minél komfortosabb átszállási lehetőségeket hozzunk létre. A mai Népszínház utcai szűk járdán való séta biztosan nem az. Referenciaképp talán a Széll Kálmán teret hoznám, ahol villamosról metróra, metróról buszra, buszról villamosra is közúti forgalom keresztezése nélkül, rövid gyaloglással, lépcsőzés nélkül lehet átszállni – mégis, a tér tér maradt, és fontos találkozási hely tudott maradni.

????.????.: A posztodban a tér felújításával kapcsolatban azt írod, hogy a projekt műszaki tartalmát átgondolatlanul itt-ott megvagdosták, így például kikerült a tervekből az aluljáróba tervezett köz wc. Nyilvánvalóan a Főváros ezt azzal indokolhatja, hogy a szűkös büdzsé kompromisszumokat követelt. Hogyan lehetett volna szerinted úgy slankítani a műszaki tartalmon, hogy az ennél a tervnél jobb eredményt produkáljon?

????.????.: Nem vettem részt ebben a folyamatban, nem tudom megítélni pontosan, milyen megfontolások vezették a Városházát a tervek módosításában pontosan, és melyik elem elhagyásával mennyit spóroltak. 2019 őszén az új városvezetés a tervek felülvizsgálata miatt leállította a Blaha felújítását és több mint egy évig rajzolták újra a terveket. Ehhez képest érdemi változás alig történt, és a legzöldebb lépés, a villamos meghosszabbítása kimaradt a tervekből, pedig néhány évvel ezelőtt még tervek is készültek rá a BKK-nál. Sőt – és ez végképp nem magyarázható forráshiánnyal – még a jövőbeni meghosszabbítás lehetőségét is elépítik közművek telepítésével, így aztán a terv nem csak rövidlátó, hanem kifejezetten ellentétes a hosszú távú közlekedéspolitikai célokkal, így a közösségi közlekedés versenyképességének javítását célzó, fővárosi hosszú távú közlekedési stratégiával is.

????.????.: Mi a tétje a Blaha felújításának a Rákóczi útra nézve? Ha egy élhetőbb, szerethetőbb Rákóczi út a cél, akkor a már kiírt tender mennyire támogatja ezt a célt?

????.????.: Részben támogatja. Az új zebrákkal a Rákóczi úton nagyon egyetértek, a jobbra kanyaródó autóforgalom buszmegállóba terelése viszont fog még gondokat okozni, ezért is lenne jobb a középen vezetett buszsáv végig a Kossuth Lajos utca – Rákóczi út tengelyen. A Rákóczi út teljes keresztmetszeti átalakítását, amire a BKK-ban készítettünk terveket, azonban nyilván nem lehet önmagában a Blaha felújításától elvárni. A Rákóczi úti villamos visszaállításának hosszú távú tervével, ami a belvárosi forgalomcsillapítás szimbolikus lépése lehetne a Bajcsy Zsilinszky úti villamos visszaállításával együtt, azonban nem kompatibilis a mostani elképzelés, hisz a Népszínház utcai villamosok bekötését elépíti, ellehetetleníti a tér átépítése. Ezért is emeltem szót csak ezen elem kapcsán.

????.????.: Miért tartanád indokoltnak akár a tender visszavonásának a megfontolását? Nem rejtené-e az magában azt a kockázatot, hogy a projekt elesik az állami támogatástól, és emiatt újra hosszú évekre megreked?

????.????.: Legalább a villamos kivezetésének lehetőségét biztosítani kellene, ez még a tender módosításával is lehetséges lehet. A legjobb lenne persze a villamos új végállomását a beruházás keretében áthelyezni – ehhez valóban a tender visszavonása lenne szükséges. A projektre a Kormány 1 milliárd forint központi költségvetési támogatást biztosít, a beruházás eredeti határideje 2020 vége volt, ezt épp az elhúzódó tervfelülvizsgálatok miatt hosszabbította meg nemrég a Kormány a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának döntése alapján 2021 végéig. Ha ez a hosszabbítás sem lenne elég, további hosszabbításról ugyanígy az FKT-nak kellene döntenie.

????.????.: Egy ilyen nyilvános kritika azt sejteti, hogy akár a Budapest Fejlesztési Központ is beszállna annak érdekében, hogy például a projekt tartalmazza a villamosok végmegállójának térre történő kihelyezését. A BFK vezetőjeként tudsz-e ajánlani bármit is a Fővárosnak egy esetleges tender visszavonása és más tartalommal történő kiírása esetén (elkerülendő azt, hogy állami forrásoktól essen el a Főváros)?

????.????.:A BFK-nak nincsenek saját forrásai, a beruházásaink céljáról, helyszínéről a Kormány dönt. Ha a Főváros részéről az eddigi hozzáállással ellentétben van nyitottság a tender visszavonására és a villamos problémájának megoldására, biztosan számíthatnak a nyitottságra részemről és a BFK szakmai stábja részéről az utasok számára legjobb megoldás megtalálásában.

????.????.: A BFK és a Főváros együttműködéséről mit árul el a szombati bejegyzésed? Van-e arra vonatkozó elképzelés, hogy -hatáskörök ide vagy oda-, a szakmai kérdésekben hogyan lehetne szorosabb és előrelátóbb az együttműködés a két fél közt megelőzendő azt, hogy szakmai vitára már tenderek kiírása után kerüljön sor?

????.????.: A BFK minden Budapestet érintő projektjének műszaki tartalmát egyezteti a Fővárossal, ezt így tartjuk természetesnek. Csak az elmúlt egy hónapban a Budai Fonódó villamoshálózat folytatásának műszaki leírását, a Szegedi úti felüljáró és kapcsolódó, Városliget autómentesítéséhez kötődő intézkedések műszaki leírását, a csepeli közpark tervezési diszpozícióját vagy épp az új kelenföldi Volán-pályaudvar műszaki leírását egyeztettük, egyeztetjük részleteiben. Az együttműködés szoros, számos kérdésben kifejezetten jó és szakmai a főépítészi iroda, a BKK vagy a Budapest Közút szakembereivel. Ez így van rendjén, ez nem érdem, hanem az, amit a budapestiek minimálisan elvárnak tőlünk. Sajnos a Blaha Lujza tér kapcsán a közös finanszírozás ellenére süket fülekre találtak ezek a felvetések, pedig nem csak Kőbánya és Józsefváros lakói, de az új kőbányai kulturális negyed (benne az Opera Műhelyháza és az új Közlekedési Múzeum) megközelíthetőségét is jelentősen javítaná a villamos kivezetése a Blaha Lujza térre. Azt reméltük, hogy ahogy más esetekben a Városháza, a BKK és a kormányzati BFK is teszi, a kérdésről legalább valamilyen részvételiségi konzultáció még lesz, de nem így történt, a kivitelezési tendert kiírták, ezért jutottam arra, hogy – mint aki a Rákóczi út és a Blaha Lujza tér ügyével lassan 15 éve foglalkozom különböző minőségekben és folyamatosan, konzekvensen ugyanazt képviselem – nyilvánosan is rögzítem az álláspontomat”.