A lapnak van egy szellemi arcéle, de ez nem egy elzárkózás akar lenni, hanem útkeresés. Interjú.
„Az Országút fiatal lap, még egyéves sincs. Ön szerint miért volt szükség most a vezetőváltásra, és miben várható változás?
A lap ugyan fiatal, de javakorabeli, tapasztalt főszerkesztőt igényel. A terv az, hogy az irány fiatalosabb legyen, mint amilyen eddig volt, illetve azokat az értékeket, amiket a szerkesztőbizottság a magáénak érez, és ami mentén a lap elindult, azt következetesebben, nagyobb perspektívával közvetítse. Amiről beszélek, az egyben a két világháború közötti keresztény-szociális, illetve a népírók által elkezdett magyar reformmozgalom értékeit is jelenti. Azért vagyunk, hogy hidakat ácsoljunk ezeknek az értékeknek, és utakat építsünk, amelyek behálózzák a Kárpát-medence egészét. Olyan szerzőink is vannak és lesznek, akik határon túlról, távoli országokból küldenek tudósításokat, jegyzeteket. Magunkat is szeretnénk jobban megismerni, illetve a világot is jobban érteni.
Az Országút elég jelentős állami támogatást kap. Ez azt jelenti, hogy akárki írhat oda?
A minőség és eszmeiség fontos. Nyitottak vagyunk a vitára, a diskurzusra, az együtt gondolkodásra. A lapnak van egy szellemi arcéle, de ez nem egy elzárkózás akar lenni, hanem útkeresés. Nyitottak vagyunk az együtt gondolkodásra. Építkezni akarunk, és nem elzárkózni.
Mit gondol, az emberek mennyire nyitottak az irodalomra?
Nehéz terep az embereket olvasásra ösztönözni. A nyomtatott felület mellett az Országút honlapja is megújul, mert így sokkal több olvasót érhetünk el. A két felület önállóan is megállja a helyét, a nyomtatott Országút pedig népszerű, önálló hetilappá válhat.
Hogyan és hová pozicionálná az Országutat a magyar sajtó piacán?
Szeretnénk megnyerni magunknak az értelmiséget, a történelem, a művészetek, a hit és erkölcs világa, a környezet-, természet- és örökségvédelem iránt érdeklődő, gondolkodó embereket. Keresztény értékek mentén szeretnénk az országot élhetőbbé, lakhatóbbá, barátságosabbá tenni.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
Valami elkezdődött Lipcsében.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
