Ilyenné lett a városunk

És persze nem lehet majd csak úgy bemenni az ismét Kúriává váló Néprajzi Múzeumba sem, s miközben a Magyar Rádió épülettömbje lehetett volna a Nemzeti Múzeumé is, végül – hozzászólás van pajtások, nincs pajtások, köszönöm pajtások – a Pázmány Egyetem kapta meg. A rettenetes pénzekért felhúzott Duna Arénában földi halandó inkább ne úszkáljon, a Karmelita irodaház környékén lakók pedig ne parkolgassanak, mert elveszik a helyet a Várba fölrendeltektől.

Nem ismételnénk el a számokat, hogy nem pusztán az elmúlt években, hanem konkrétan az idei, járvány és gazdasági válság sújtotta esztendőben is mennyi pénz jutott arra a mindnyájunkéból, hogy Orbán Viktor visszaalakítsa a vári kulturális negyedet egy sodródó ország nagyságról szőtt álmait téglába és gipszbe öntő, mérsékelten ízléses kulisszává. Van már neki ott egy kisebb irodája – albérletben kiadva a köztársasági elnöknek –, meg egy jó nagy, újabb; áll már a Királyi Lovarda és a Főőrség, épül a Pénzügyminisztérium és a palota déli szárnya; nemsokára kezdik újraépíteni a Vörös Kereszt egykori székházát, és már tervezik a brutális tömegű József főhercegi palotát is a nyugati várfalra.

Mindez merőben értelmetlen, fájóan ízléstelen és esztelen pénzpazarlás, amivel kizárólag a baráti építő cégek járnak jól. És persze most még csak a Színház utcát zárják le, ha feltűnik a Karmelita környékén egy újságíró a kamerájával. De bármikor fejleszthetik a módszert. Hiszen látják, hogy az eddigieket is lenyeltük, már mindenbe beleszoktunk.