Elképzeltük, hogy mi leszünk azok, akik megváltják a világot

„Ön 23 évesen mennyire akart egyéniség lenni, rivaldafénybe kerülni?

Amikor Magyarországon elkezdtük a zenekarokat csinálni, akkor akartunk valami nagyon újat. Először volt ugye a Cyklon, abból ketten átkerültünk a Kexbe, amikor a Baksa elment Németországba. Akkor a Fogarasi meglátott engem egy próbán, és beajánlott egy külföldre induló zenekarba. Tépelődtem egy kicsit, mert ugye mindenkinek az volt az álma, hogy eljusson Nyugatra, de akkor indultak be itthon a dolgaim.

Azt írja a könyvében, hogy fiatalon Angliába és Svájcba akart eljutni. Miért pont ezek a helyek vonzották?

Ez abból adódik, hogy amikor kisgyerek voltam, egészen más szórakozási körülmények voltak. Nem voltunk ennyire lekötve. Én sokat olvastam, és a régészet érdekelt. Ahhoz pedig a térkép elengedhetetlen. Azt játszottam, hogy ha elmennék valahová, hogyan tervezném meg az utat. Amikor olvastam valamiről, hogy találtak valamit, azonnal megkerestem a térképen. Volt egy álomvilágom, amiből még most sem szabadultam ki, de ugye közbejött a zene.

 Végül mi szólt amellett, hogy elfogadja a szerződést, és menjen? Mert ugye így döntött...

Az, hogy el lehetett menni megnézni a világot. Ez egy akkora lehetőség volt, amiért minden árat megfizettem volna. Akkor a Kexben voltam, és vártuk a Baksát haza. Elképzeltük, hogy mi leszünk azok, akik megváltják a világot. De ez senkinek sem sikerült. Én fiatal koromban hetente háromszor jártam német, kétszer hegedűórára. Nem örültem egyiknek sem.

Mert nem volt gyerekkora, ezt is írja a könyvében!

Így van, én gyerek szerettem volna lenni, mint bárki más. Nem viseltem én rosszul a különórákat, mert bele tudtam feledkezni a zenébe. Aztán autodidakta módon tanultam meg sok mindent. Csiszolgattam magam. Szerencsés alkat vagyok, mert hamar megtanultam azt, amiért rajongok, és amiért áldozatot tudok hozni. 

Az soha nem merült fel, hogy disszidáljon?

Egy éjszakát eltöprengtünk rajta, amikor a svájci zenekarban játszottam. Hoztak egy új rendeletet, ami megint lehetetlenné tett mindent. Addig egy év kint töltött szolgálat után mindenki vámmentes volt. Akkor azonban kitalálta valaki, hogy ez így nem jó, hogy jönnek haza a csepűrágók, hoznak magukkal mindent, valutát, autókat, itt meg a szegény munkás ember éveket vár, hogy vehessen valami rozzant keleti tákolmányt. Ezért még haza kellett jönni időben, hogy vámmentesek lehessünk.”