Pislogni sem volt ideje a leköszönő amerikai vezetésnek: Szijjártó mindenki eszén túljárt
A magyar külügyminiszter ráadásul még mindig nem fedte fel teljesen a lapjait.
Újjáélesztette az amerikai politikai életet.
Nehéz nyíltan és őszintén beszélni Donald Trumpról. Nemcsak az elképzelései, de a személyes stílusa is erősen vitatott – még azok között is, akik egyetértenek kormánya prioritásaival –; ráadásul a mai közéleti klíma, amit meghatároz az Antifa és a BLM szélsőséges retorikája, nem igazán alkalmas a nyugodt, észszerű vitára és a civilizált párbeszédre. Ami viszont világos számomra, az az, hogy Trumpnak sikerült elérnie valamit, amit kevesen vártak – újjáélesztette az amerikai politikai életet. Szinte senki nincs, akinek ne lenne véleménye az elnökről és kormányáról, akinek ne lennének határozott érzései egyik vagy másik irányban. Akár szereti, akár utálja valaki Donald Trumpot, azt nehéz volna tagadni, hogy véget vetett annak a veszélyes érdektelenségnek és apátiának, amely már hosszú ideje meghatározta az átlagos amerikai szavazók viselkedését. Ez persze csak egyvalami, amivel az elnök kihívás elé állította a közéletet. Emellett szerencsére sok területen megzavarta a dolgok eddigi menetét. Akár az Egyesült Államokról, akár a nemzetek közösségéről beszélünk, Trump elutasította a konvencionalizmust, a mai politikai elitek konszenzus által meghatározott és predecensekre alapozott, bevett politikáját. Ehelyett a saját útját járta. A menedzserelit, a bürokrata hivatalnokok és a karrierpolitikusok világában – azaz a deep state-ben – Trump egy erőteljes, nem várt váll-lövés. Ahogy Victor Davis mondta, Trump olyasmi, mint egy kemoterápia: egy egészséges testnek méreg volna, de egy rákos betegnek életmentő. Ahhoz viszont, hogy tényleg megmenthesse mindazt, ami még megmaradt az amerikai köztársaságból, szükség volna rá, hogy még egy ciklust végigcsinálhasson. Biztos vagyok benne, hogy november 3-án kiderül: az amerikaiak többsége is így gondolkodik.
Alvino-Mario Fantini, a The European Conservative amerikai származású főszerkesztője
Megjelent a Mandiner hetilap október 29-i számában.