Történelmi nap Marosvásárhelyen

„Történelmi nap

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 440. évfordulóján, a magyar szórvány napján felavattuk a fejedelem egész alakos szobrát Marosvásárhelyen

Az eseményen az alábbi beszéddel köszöntöttem a járványhelyzet miatt legszűkebb körben összegyűlt ünneplőket és mindazokat, akik az online térből csatlakoztak hozzánk:

»Ha elgondolom, hogy amíg a magyarság három darabba van vágva, addig nekünk legfőbb gondunk, s munkánk az, hogy egymással összefogva harcoljunk… akkor nagyon szerencsés lehet az idea, hogy legyen együtt, s egyforma bajban és felelősségben és reménységben az egész magyar nemzet…«

Tisztelt Esperes Úr! Szövetségi Elnök Úr! Főkonzul Úr! Megyei Tanács elnök Úr! Polgármester Úr! Képviselő Úr!

Tisztelt Vendégek! Kedves Marosvásárhelyiek!

Móricz Zsigmond adja e fenti sorokat Bethlen Gábor – akkor még jövendő fejedelem – szájába Tündérkert című remekművében, amely sokunk kedvenc olvasmánya. A trilógia Trianon után íródott, s bár a török korszakról, a szétdarabolódott Magyarország életéről szól, erős a párhuzam a 20. század eleji Magyarország, Erdély mindennapjaival, nemzetünk történelmével.

Ma, 2020. november 15-én Bethlen Gábor, Erdély nagy fejedelmének szobra előtt állunk egy olyan időszakban, amely az egész világot óriási kihívás elé állítja. Naponta figyeljük a járványhelyzet súlyosságát, hallgatjuk a megdöbbentő számokat, amelyek mögött mind-mind emberi és családi sorsok rajzolódnak ki. Jogosan merülhet fel a kérdés valamennyiünkben, vajon egyedül vagyunk-e ebben a helyzetben? Van-e valaki, akinek fontosak vagyunk, akire számíthatunk?

Mindnyájan elmondhatjuk, hogy a megpróbáltatások és a kihívások idén megedzettek bennünket. Tudjuk, hogy az izomlázzal küzdő futónál is akkor csillapodik a fájdalom, ha másnap még ráfut egy kicsit. Mi is így vagyunk ezzel. A megpróbáltatásokra nem a megfutamodás, hanem az újabb küzdelem vállalása a válaszunk. És azt is tudjuk, hogy fontosak vagyunk egymásnak, minden helyzetben számíthatunk egymásra, mi magyarok. Magyarok Erdélyben, magyarok a Kárpát-medencében, magyarok a Nagyvilágban. Önök mint eddig is, eztán is számíthatnak a Magyar Kormány támogató segítségére és együttérzésére még akkor is, amikor Magyarország is ádáz csatáját vívja a kórral szemben. Nem hagyunk magára egyetlen magyar embert sem!

Számunkra példakép Bethlen Gábor állhatatos ragaszkodása elveihez, hitéhez, azon meggyőződéséhez, hogy minden nehézség ellenére Erdély felvirágoztatható, a magyar nemzet egyesíthető. Döntéseinek középpontjában is mindig ez állt. Ezért kellett sínylődnie több fejedelem börtönében, vállalni a száműzetést, a fej- és jószágvesztést. Mindezek sem tántorították el attól az elképzelésétől, hogy Erdély Tündérkertté varázsolható.

Érdekes eljátszanunk a gondolattal, ma hogyan emlékeznénk Bethlen Gáborra, ha 1613 után nem sokkal meghalt volna. Biztos, hogy szobrot sem állítanánk neki, értetlenül állnánk a „félelmükben szabadon” megválasztott erdélyi fejedelem története előtt, aki erdélyi katonákkal ostromoltatta meg az erdélyi katonák által védelmezett Lippa és Solymos várát, hogy azokat elfoglalva a töröknek adja vissza. Ha ezután nem sokkal hunyt volna el, ma az egyik legsötétebb alakja volna történelmünknek. De ezek a nehéz áldozatok kellettek ahhoz, hogy a további küzdelmeket és a békét is megnyerje, Erdélyt megerősítse.

Bethlen Gáborra, magyar történelmünk egyik legkiválóbb, nagyformátumú alakjára ma tisztelettel emlékezünk. Fejedelemségének tizenhat esztendeje magyarázatot ad korábbi taktikus lépéseire. A »romlás, pusztulás, kegyetlenség és törvénytelenség« időszaka után Erdélyre felvirágzás köszönt: visszaszerzett tekintély, stabil bel- és külpolitika, gazdasági megerősödés, a művészetek virágkora.

2015 óta - Böjte atya és az RMDSZ javaslatára, a Magyar Országgyűlés határozta értelmében – november 15-e, a Nagyfejedelem születésének és halálának időpontja a magyar szórvány napja. A magyarság megmaradása tömbben és szórványban egyaránt csak úgy garantálható, ha követjük a Bethlen Gábor által járt utat. Közösségeinket megerősítjük az oktatásban, a művelődésben, a kultúrában, a gazdaságban, szem előtt tartva nemzet egységének fontosságát. Hiszen »legfőbb gondunk, s munkánk az, hogy egymással összefogva harcoljunk«.

Ma, az 1616-ban Bethlen által egyetlenként erdélyi szabad királyi városi joggal felruházott Marosvásárhelyen emlékezhetünk. Emlékezhetünk és ünnepelhetünk, mert 20 év után újra szabad lett a város. Szabad a levegő annak köszönhetően, hogy nemzetiségtől függetlenül románok és magyarok együtt akarták a változást, az összefogást szeretett városukért, városuk fejlődéséért, építéséért.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr gratulációját és üdvözletét is átadva magam is gratulálok Soós Zoltán Polgármester Úrnak és csapatának!

Tisztelt Emlékezők! Kedves Honfitársaim!

A választási küzdelem viszont még nem ért véget. December 6-án ismét megmérettetés előtt áll az erdélyi magyarság. Újra szükség van a szeptemberben megtapasztalt erőre, amellyel közösen tudjuk megmutatni, hogy itt vagyunk, közösen akarunk tenni azért, hogy erős magyar érdekképviselet tudja folytatni a munkát a román törvényhozásban. Ehhez arra van szükség, hogy minden erdélyi magyar választó támogassa Kelemen Hunor szövetségi elnök urat és az RMDSZ listáját!

Hajrá Erdély!

Hajrá magyarok!"