Magyarország nem oszt, nem szoroz, az európaiak gyerekesek

„Most akkor mégsem örülhet a Trump bukása miatt eufórikus Európa?

Látni kell: Európa nem alapvető fontosságú az Egyesült Államok számára. Csak kisebb problémáink vannak az EU-val. Csak két fontos stratégiai érdekünk van Európában, az egyik Lengyelországhoz, a másik pedig a Fekete-tengerhez, Romániához kapcsolódik. Ez Biden alatt is így marad majd. Persze, hangsúlyozza majd az emberi jogokat, de sok manőverezési lehetősége nem adódik. Az Egyesült Államok nem szokott pár év alatt alapvetően változtatni a politikáján.

Pedig Európában most a legtöbben lelkesek: új világ köszönt be...

Emlékszik arra, amikor Nobel-békedíjat adtak Obamának? Az európaiak gyerekek. Fixációjukban csak személyiségeket látnak maguk előtt. Ugyanúgy a csodában hittek, amikor Obama leváltotta George W. Busht, akit utáltak az iraki háború miatt. A végére már Obamát is utálták. Annyi igaz, most más lesz majd a légkör. De a lényeg, hogy egy 330 milliós ország politikáját nem egyetlen személy alakítja. Az európaiak megint csalódottak lesznek, hiszen állandóan csalódnak az Egyesült Államokban. Értsék meg, hogy nem európai ország vagyunk, és nem is akarunk az lenni.

Biden nemrég Belarusszal és Lengyelországgal egy sorban együtt említette Magyarországot, mint totalitárius rendszert. Mire számíthat ezek után az Orbán-kormány Washingtontól?

Itt Németország a lényeg. Az amerikai demokraták azt akarják, hogy szeressék őket Berlinben és Párizsban, ezért beálltak ebbe a sorba, és ellenségesen viszonyulnak Magyarországhoz. Ez nem kerül semmibe, ellenben jó pontokat hoz az európai fővárosokban, és Budapesten is oda fognak figyelni az ilyen hangokra. Nézze, Magyarország kis ország. Joga van a nemzeti szuverenitáshoz, de nem engedheti meg magának, hogy elszigetelődjön. Ami Amerikában kis dolognak tűnhet, az Magyarországon nagynak. Nem hiszem, hogy a magyarok megbíznának az amerikaiakban. De a fő probléma Magyarország szempontjából az, hogy szüksége van valakire. Ha nem Washingtonra vagy Berlinre, akkor Moszkvára. Magyarországnak döntéseket kell hoznia, és ki kell kerülnie abból a helyzetből, hogy Belarusszal vonják egy kalap alá.

Azt mondta, nem bízunk az amerikaikban. Orbán Viktor most avatta fel Budapesten, elismerő szavak kíséretében, az idősebb George Bush elnök szobrát...

Persze. A két népnek szoros a kapcsolata, számos amerikai magyar is egyben, ahogyan én is Magyarországon születtem. De amikor Washington szorosabbra fonta a szálat a lengyelekkel és a románokkal, Magyarország – érthetően – tartott tőle, hogy az amerikaiak kockázatos kalandba rángatják bele. Viszont ennek vannak következményei. Geopolitikailag Magyarország nem számít az USA kulcsszövetségesei közé.

A Trump-korszakban meghasonlott volt Washington Magyarország-politikája: a Fehér Ház, valamint David Cornstein, Trump nemrég elköszönt nagykövete megengedő, a külügyminisztérium szigorúbb álláspontot alakított ki az Orbán-kormány politikájával szemben...

Nagy nyomást nem tudunk kifejteni. Lehet beszédeket tartani, de Magyarország a saját útját járja majd. Aminek persze lehetnek következményei abban, hogy a külföld hogyan viszonyul hozzá. Mindenesetre Magyarország nem jelent majd jelentős problémát az Egyesült Államok számára. Még Európa sem. Sőt az oroszok is egyre gyengébbek. Egyre inkább két problémával foglalkozunk majd: Izrael arab szövetségeinek kiépítésére Irán ellensúlyozására, valamint Kína kérdésével. A súlypont egyre jobban a Csendes-óceáni térségre helyeződik át.”