Trump meggyőzte az amerikaiakat: már 60 százalék elfogadja az eddigi munkáját
Egyre nagyobb Trump elfogadottsága eddigi intézkedéseinek és terveinek a tükrében.
Nem csak az elnökség, hanem az amerikai választások régóta vitatott tisztasága és legitimitása a tét.
Valami nagyon nincs rendben a pennsylvaniai választási gépezettel, és Rudy Giuliani, a New Yorkot egykor rendbe tévő polgármester, az elnök egyik jogásza épp nagy pert indít ott. Michiganben, úgy tűnik, republikánus szavazatok ezreit számolták demokratának (47 megyében). Pennsylvania, Michigan és Wisconsin mind gyanús. Évek óta rendszeresek és nyáron is rendszeresek voltak a hírek kukákban talált, kidobott szavazólapokról. A demokrata vezetésű menedékvárosokban nyíltan szavazhatnak a helyi választásokon és népszavazásokon illegális bevándorlók.
A balos portálokon John McCain 2008-as repulikánus elnökjelölt videóját osztogatják meg, amelyen McCain elegánsan gratulál ellenfelének, Barack Obamának – az üzenet: McCain és mások bírnak veszíteni, ez a pojáca Trump viszont nem. Egy másik terjedő mém szerint Trump azt szeretné, ha akkor állnának le a szavazatszámlálással, amikor neki épp a legjobb.
Ellenben a jobbos portálokon más mémek keringenek: felvételek egy philadelphiai elővárosból, hogy valamilyen számlálóbiztosok szorgosan töltögetnek ki szavazólapokat; viccelődés azzal, hogy egyes tagállamokban még azért nem zárják le a szavazást, mert még nem jöttek be a szavazatok a Titanicról; a már nagyot futó mém a michigani és wisconsini szögletes kanyarról; és így tovább.
A baloldal narratívája az, hogy nincs semmi látnivaló, Trump nem akarta megvárni a számlálás végét, és most úgymond nem tud elegánsan veszíteni, viszont aláássa a demokratikus stabilitást és az elnökválasztások legitimációját, mikor kétségbe vonja az elnökválasztások eredményét.
Azonban Trumpék csak tiszta vizet akarnak önteni a pohárba. Az amerikai választások tisztaságát már régen sokan kétségbe vonják.
Én nem tudom, a balos elvtársak emlékeznek-e arra, hogy
Most a republikánusok elkezdték akkurátusan összeszedni a csalásgyanús eseteket, és végre perelni fognak. Ez enyhén szólva felnőttebb magatartás, mint végigzúzni Manhattanen és Washingtonon. Ennyit arról, ki hogy bír veszíteni.
Amikor Al Gore vonta kétségbe a 2000-res választások eredményét a túl szoros és újraszámlálandó floridai eredmények miatt George W. Bush-sal szemben, akkor a balos média türelmesen várt, hátha megnyeri. Ha Trump lép ilyet, rácsapják az ajtót azonnal.
A balosok csak a fő kérdést nem teszik fel maguknak – nem hiába: hogy vajon tényleg voltak-e tömeges csalások. Csak mert egyre inkább úgy tűnik, hogy ez nem pusztán valamiféle szélsőséges, összeesküvés-elméletes, eddig ismeretlen altright-portálok ötlete, hanem sorra bukkannak fel az ügyek itt-ott.
A helyzet az, hogy Donald Trumpnak félretéve az állítólagos jó ízlést igenis mindenhol perelnie kell és kétségbe kell vonnia az eredményt. S hogy miért? Nem feltétlen azért, hogy ő legyen az elnök. Hanem azért, mert
sokfelé ez nyílt titok. Nem az elnökség elnyerése az elsődleges cél, hanem az, hogy végre rendbe tegyék a voksolási szabályokat, akárki lesz is az elnök. S ha ebbe most nem állnak bele a republikánusok, akkor mikor máskor?
Példa kell? Minderről évek óta beszél a jobboldali amerikai sajtó, a PragerU-nak idén például két, általunk szemlézett videójában is magyarázza egy oknyomozó újságíró, hogy miként lehet csalni.
244-ben amerikai megyében több regisztrált szavazó van, mint ahányan legálisan szavazhatnak. Az ötvenből 29 tagállamban több regisztrált szavazó van, mint legálisan ott élő helyi lakos, nyolc államban pedig több regisztrált szavazó van, mint választókorú lakos.
A Pew Research Center Legfelsőbb Bíróság által is hivatkozott statisztikái szerint 24 millió választói regisztráció érvénytelen vagy elégtelen az Egyesült Államokban. Emellett 3 millió emberről feltételezik, hogy egynél több államban regisztrált.
Mint a PragerU videójában elhangzik: 2018-ban a kongresszusi választások éjszakáján a jobbos kaliforniai Central Valley-ben David Valadao republikánus kongresszusi képviselő ötezer szavazattal vezetett riválisa, a demokrata T. J. Cox előtt. A két jelölt közt akkora volt a különbség, hogy a legtöbb lap győztesnek hirdette Valadaót. De egyszer csak késő éjjel beérkezett egy rakat szavazatszürettel összeszedett voks, és az ötezres előny 862 szavazatos vesztéssé változott. Pusztán véletlen egybeesés volna?
Miután engedélyezték ezt a szavazati módszert Kaliforniában, a demokraták elhódítottak az összes, addig republikánus körzetet abban az Orange megyében, ami évtizedekig republikánus erőd volt. Egy évvel korábban senki nem gondolta volna, hogy ez lehetséges.
A demokrata szavazók 53 százaléka támogatja Amerikában, hogy az illegális bevándorlók szavazati jogot kapjanak – és akkor a legális bevándorlókról, akiknek nincs állampolgársága, nem is beszéltünk. Tom Perez, a Demokrata Párt egykori ügyvezetője, aki dolgozott Obama kormányában is, korábban a CASA de Maryland nevű csoportnak is dolgozott,
Ugyan a szövetségi jog tiltja, hogy aki nem amerikai állampolgár, az szavazzon szövetségi választáson (mint ami kedden volt), de 11 demokraták által vezetett tagállam valamiképp mégis engedélyezi ezt. Az olyan menedékvárosok (az illegális bevándorlókat deklaráltan védelmező városok), mint Chicago és San Francisco például engedélyezi, hogy bizonyos városi választásokon szavazzanak olyanok, akiknek nincs állampolgársága. A demokratáknak ugyanis nagy szüksége van a biztosan rájuk szavazó illegálisok voksaira.
Nevadában évtizedekig dolgozott azon a demokrata Herry Reid politikai gépezete (Harry Reid machine, mint a régi szép időkben, a negyvenes évekig, amikor „boss”-ok csinálták az amerikai politikát), hogy demokrata államot csináljon a republikánus sivatagból, és ez az a gépezet, ami tömeges választási csalásokat produkál. Végül bejött. Harry Reid 2017-ig szenátusi demokrata vezér volt, és 2004 óta dolgozik Nevada átállításán. Demokrata szavazókat költöztetett Nevadába, szoros hálózatot épített fel környezetvédő és bevándorláspárti szervezetekből. A demokratákhoz húzó Las Vegast is magába foglaló Clerk megye volt az erőfeszítések egyik központja. Nemhiába indított a republikánusok nevében nem kisebb személy, mint Ric Grenell, a hírszerzés volt vezetője pert a Reid-gépezet ellen, mivel kidobott levélszavazatok ezreit találták meg, illetve miden bizonnyal szavaztak nem nevadaiak is arrafelé.
Az amerikai demokrácia tisztasága és az elnökválasztások legitimitása miatt igenis perelni kell, ahol csak lehet, és tisztázni az ügyeket, majd szigorítani a szavazás szabályain. Hogy ebbe történetesen Trump futott bele, az másodlagos.