A demokrata tábor elhitte a hatalmi előnyt, erősebb volt bennük a Trump-ellenesség, így fel sem merült bennük, hogy létezhet más alternatíva.
„Kontinensünkön a közmédia léte egyfajta elvárás, a polgári demokráciák, illetve a jogállamiság fontos részét képezi, ehhez képest Amerikában nem létezik közmédia, a sajtó kétpólusú, az események tálalása erősen behatárolt szemüvegen keresztül történik.
Ez nem meglepő, hiszen ahogy Amerika haladt a korral, úgy vált a média a két politikai tábor támogatójává, illetve ellenkező esetben kritikusává. Ennek ellenére a közös alap sokáig megvolt: kölcsönös tisztelet a két oldal felé.
Habár voltak mélypontok az amerikai politikai kultúrát tekintve, de antidemokratikus eszközökhöz ritkán folyamodott a két fél, a médiák is igyekeztek megtartani egyfajta mérsékelt hangulatot, hogy ne kerüljön sor mélyebb társadalmi konfliktusra. Az utóbbi időkben azonban a kiélezett helyzet odáig fejlődött, hogy már-már polgárháborússá alakult a két történelmi párt szavazótáborának a szembenállása.
A kiélezettebb szembenállás már négy éve is jelen volt, Donald Trump felbukkanása és a demokraták belső konfliktusai eredményezták mindezt. Már a 2016-os kampányban megfigyelhető volt a harciasabb retorika: mind Hillary Clinton, mind pedig Donald Trump élesen bírálta ellenfelét azzal, hogy a másik fél győzelme esetén milyen végzetes károkat okozhatnak az amerikai társadalomnak, és mennyire tehetik tönkre az ország gazdaságát.
A vesztes demokraták nehezen tudták feldolgozni, illetve elfogadni a vereséget.
Ennek a bizonyítéka a választások utáni tüntetéssorozat, illetve, hogy Trump folyamatosan ellenszélben kormányzott, a demokratákkal szimpatizáló meghatározó médiumok, mint például a CNN, gyakorlatilag mintha folyamatosan kampányoltak volna ellene, és már idő előtt készültek volna a 2020-as választásokra.
Egy ilyen nagy fölényben aztán a közvélemény-kutatók sem tudták felmérni a valós különbségeket, ahogy négy éve, úgy most is kudarcot vallottak. Biden győzelmét ugyanolyan egyértelműnek könyvelték el, mint azt korábban Clintonnal kapcsolatban mondták.
A demokraták médiafölényének a hatására tűnhetett úgy, hogy Biden előnye hatalmas. Ehhez képest teljesen máshogy alakultak az erőviszonyok, a republikánusok tábora erősödött, holott a közvélemény-kutatásokból az jött le, hogy meggyengültek. A republikánus szavazók mindig is rejtőzködőbbek voltak, tudták, nem kedvez nekik a közhangulat.
A demokrata tábor pedig elhitte a hatalmi előnyt, erősebb volt bennük a Trump-ellenesség, és elhitték, hogy ők az egységesebbek, így fel sem merült bennük, hogy létezhet más alternatíva, egyszerűen Bidennek kell győzni, hiszen mindenki ezt várja.
Míg a republikánus tábort maga Trump mozgósította, addig Bidennnek elég volt a passzív szerepvállalás.
A választási hangulat a demokraták részéről nem Biden személyéről szólt, hanem a Trump jelentette ellenségképről.”
Az elnökválasztási valóságshow legújabb kabalaállata egy amerikai szürke mártírmókus, aki fellibbentette a fátylat a demokraták képmutatásáról. Veczán Zoltán írása.
Újabb botrány az amerikai elnökválasztási kampányban, felháborodtak az illetékesek is.
A közösségi médiában megindult a találgatás, hogy ki számít bele a „normális meleg pasi” kategóriába.
Felszántják a billegő államokat.
Kicsinyes tervekkel álltak elő a brüsszeli diplomaták.
Közeleg a vihar, elárasztották a plakátok és a hirdetések Pennsylvania legnagyobb városát, a feszültség a levegőben lóg, hiszen tudják: aki viszi ezt az államot, az nyeri valószínűleg a választást is. Beszámolónk Philadelphiából!
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Az Egyesült Királyságban ehhez még embercsempésznek sem kell lenni.
