„Valami változik. Valami mozog a mélyben. Valami átrajzolódik. Mindkét politikai oldalon. A Fidesz »főszezonában«, a NER virágkorában persze nem is két oldal volt. Centrális erőtérről volt szó, ahol a kormány elegánsan középre helyezi magát. A főszezonnak számukra vége. Utószezon van, kétosztatú tér, a kormánypárt már nem bíró, hanem küzdőfél a páston.
Persze szeretné fenntartani a csatazajon felülemelkedő közép pozícióját, hiszen az sokkal hálásabb. A kancelláriaminiszter a legfőbb politikai tőkéjét képező ártatlan, rokonszenvet keltő arccal közli, hogy sajnos a kormány nem szólhat bele a Színművészeti dolgába. Ez az egyetem belviszálya. Betuszkolta a rablót az ajtódon, pisztolyt adott a kezébe, de hát nem avatkozhat bele abba, mi történik a lakásod négy fala között! Mert az otthon az szent. Ahogy az egyetemi autonómia.”