Lepattanó kritikák a visegrádiakról

Koronavírus-járvány ide vagy oda, a stratégiai-politikai-gazdasági kérdések megvitatása most is aktuális, sőt! Ezért találkoztak a szlovéniai Bledben a régió állam- és kormányfői. A Bledi Stratégiai Fórumon Andrej Babiš  cseh kormányfő az illegális bevándorlás megállítására utalva az Asterix és Obelix nevű francia képregényben szereplő gall faluhoz hasonlította a kontinenst: Európa olyan, mint egy jól körbefalazott falu, amelyet természetes határok, tenger vesz körül. Ismert, a történet szerint Julius Caesar Gallia meghódításakor egy kis bretagne-i falut számtalan próbálkozás ellenére sem tudott hozzácsatolni a Római Birodalomhoz. Napjainkban különösen ismerősen csengő szembenállás: az egyik oldalon szuverén, demokratikusan megválasztott kormányok vezetői, akik hazájuk prosperitása érdekében pártoktól, nézeteltérésektől függetlenül is képesek az egyezségre, a másikon a föderális, katonailag, pénzügyileg és morálisan is gyenge lábakon álló Európai Unió.

Az amerikai filozófus Sissela Bok Hazugság című könyvében sokat foglalkozik az igazmondás és a hazugság közötti választás egyéni, morális dimenzióival. A gondolkodó szerint a hazugság egyik legsúlyosabbnak mondható mentségtípusa, ha a hazug ember morális magyarázatot keres hazugságának igazolására. Elismeri ugyan a hazugságot, de egy fontosabb morális elv látszólagos szolgálatába helyezi magát. Ilyen, amikor egy magát szabadelvűnek valló újságíró a klasszikus, liberális felfogás szerint értelmezett tájékoztatásra hivatkozva szólal fel valami ellen a médiában, amit – jogosan – olyan térnek tekint, amely alakítja az gondolkodását, döntéseit. Az ebben a térben tevékenykedő hamis morális elvek terjesztőinek befolyást szereznek a különböző álcivil szervezetek és a politikailag motivált közösségi média számukra korlátlan lehetőséget biztosító csatornái. Sokszor így lesz egy újságírói kérdésből és véleményből álhír, majd vádaskodás a jogállamisággal, a demokráciával kapcsolatban; a sajtószabadság és az LMBTQ jogok számon kérése.

Nem történt ez másképp az idei Stratégiai Fórumon sem, ahol Nik Gowing televíziós műsorvezető mondta fel a megszokott kritikákat ahelyett, hogy a beszélgetés eredeti témáiról kérdezett volna. A harcias Andrej Babiš volt az első, aki szembesítette az újságírót és a nézőket azzal, hogy a Spiegel és a Guardian álhíreire alapozva teszi fel a kérdéseket a résztvevőknek.  Arról a „független” brit médiumról van szó, amely gyakran szerkesztőségi cikkben ítéli el a magyar kormányt és kifejti: a kereszténység a fehér ember szinonimája. 

Ebben a nemzetközi környezetben a visegrádi országok nem csak politikai és gazdasági értelemben próbálnak érvényesülni, sokszor a brüsszeli döntésekkel szemben, hanem intellektuális harcot is vívnak azok ellen, akik az említett liberális ideákra hivatkozva próbálják megkérdőjelezni a V4-ek egyedülálló gazdasági növekedésének jelentőségét és a közép-európai országok számára valódi biztonságot eredményező intézkedéseket, keresztény-konzervatív társadalompolitikai döntéseket. Emellett azért is támadják a visegrádi kormányokat, mert gyorsabban és sikeresen reagáltak a bevándorlási válságra és a koronavírus elleni küzdelemben is hatékonyabbnak bizonyultak, mint a nyugatiak, amelyek sokáig nem vettek tudomást arról, hogy a volt kommunista országok külön-külön, és főleg együtt is képesek lehetnek ekkora erőfeszítésekre. 

Míg az elmúlt időszakban az Európai Unió késlekedett a válaszlépésekkel, és Donald Tusk vezetésével néhány anyahajótól balra sodródott néppárti tagpárt hazánkat kritizálta a koronavírus elleni küzdelem miatt, a kormány gyorsan meghozta az élet védelméhez és a gazdaság újraindításához szükséges döntéseket. Egyes nyugati újságíróktól, a finn pénzügyminiszteren keresztül, a holland EP-képviselőkig most éppen azért kérdőjelezik meg Magyarország EU-tagságát, mert a vírusveszély miatt újra lezártuk a határokat. Az Európai Bizottság mintha a „jól bevált” svéd modellt venné elő, szerintük ugyanis „nem hatékony” a határok lezárása. 

A nyugati elit továbbra sem fogadja tehát kellő megértéssel a térségünkből érkező kezdeményezéseket, de a szellemi frontvonalon sem mindig ismer szolidaritást. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök Bledben megfogalmazta, valójában az intellektuális szuverenitásért zajlik a harc: azért küzdünk, a liberális nézetekkel szemben, hogy érvényesíthessük kereszténydemokrata-konzervatív demokráciafelfogásunkat. Ez alkotmányjogi szempontból „unalmas” lehet ugyan, olyan, mint bármelyik másik nyugati demokrácia, értékeiben azonban annál izgalmasabb, mert ragaszkodik ezeréves hagyományaihoz, és magyarosan, egy kicsit szabadságharcos is. 

A Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett, Aleksandar Vučić szerb elnök, Janez Janša szlovén miniszterelnök és Orbán Viktor miniszterelnök részvételével zajló júliusi konferencián – amelynek hirdetését politikai indokból megtagadta az egyik legnagyobb, európai ügyekkel foglalkozó nemzetközi hírportál – a térség vezetői egy francia republikánus EP-képviselő moderálása mellett arról beszéltek, hogy Európának vissza kell nyernie a demokrácia alapját jelentő párbeszéd lehetőségét. Az Európa Cenzúrázatlanul beszélgetésen Jansa kulturális marxizmusnak nevezte azt a folyamatot, amikor az európai elit a média offenzíváján keresztül saját világnézetét erőlteti egyes tagországokra, emellett egységes fellépést sürgetett az unió jövője érdekében. 

A bledi rendezvényen részt vett Mateusz Morawiecki lengyel, Andrej Plenkovic horvát és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is, ami annak a jele, hogy jelenleg a néhány évvel ezelőttinél kisebbet billenne a képzeletbeli mutató, ha mérleget vonnánk a nemzeti szuverenitást képviselők és az Európai Egyesült Államokban hívők között. A felháborodás mégsem akkor hangos az álhírterjesztők részéről, amikor egy platformon láthatjuk a kelet-közép-európai vezetőket, vagy amikor a hazai ellenzék összefog a balliberális oldaltól a szélsőjobboldalig – ezekről kevés cikk születik-, hanem akkor, amikor lekerül egy szivárványos zászló a budapesti főpolgármesteri hivatalról.

Aki valóban érdeklődik a tények iránt, a két nyilvános fórumnak köszönhetően cenzúrázatlanul megismerheti a közép-európai motor energiáját: nemzeti és szellemi szuverenitás, Szerbia EU-s csatlakozásának támogatása, a schengeni övezet bővítése, közös európai hadsereg, szembenézés a demográfiai válsággal és a családok támogatása, versenyképességünk további növelése. A lassan őrlő unióval szemben nélkülözhetetlen, hogy a közép-európaiak hallassák a hangjukat a budapesti és a bledi összejövetelhez hasonló alkalmakkor, így ugyanis a tények elhallgatása és kínos meghamisítása egyre nehezebbé válik a balliberális oldal számára. Ha a Magyarország és a magyar jogállamiság miatt aggódók nem követték volna a beszélgetéseket, visszanézhetők, még megtehetik. Persze, csak ha nem túl nagy kihívás számukra a sajátjuktól eltérő vélemény és világnézet befogadása. Legalább titokban hallgassanak bele, amikor már mindenki más hazament a szerkesztőségből (nem áruljuk el senkinek).
 

A Szerző a Fidesz Külügyi Titkárságának vezetője.