Harcos volt, hős lett, ember maradt, egy embertelen műanyag világban

Most méltósággal bezárta az ajtót maga mögött.

Újra felfedeztem Magyarországot. Interjú.
„Hogy utaztál?
Már itt vagyunk egy ideje, mert úgy döntöttünk a családdal, hogy klasszikus értelemben ebben az évben nem nyaralunk. Németországban, a Starnbergi tónál lakunk, másfél kilométerre a stúdiómtól. Van a kert végében egy kis csónakházunk, ott is jól lehet pihenni. De miután a vírus miatt repülőre se nagyon ülünk most, ezért kocsiba szálltunk, hogy Magyarországon töltsük a szabadságunkat. 45 év után felfedeztem a Balatont. SZOT üdülőben voltam ott utoljára, mint gyerek. Sokat kirándulunk. Jártunk a Duna-kanyarban, Szentendrén, Leányfalun, lekenuztam Dömösről Szentendrére. Újra felfedeztem a lángost, meg a kovászos uborkát, gyerekkorom ízeit.
Mondhatjuk, újra felfedezted az országot…
Mándoki: Igen, újra felfedeztem Magyarországot.
Akkor az az egészségügyi harc, amit a járvány miatt vív Magyarország, Európa, a világ, az a határon nem érintett?
Nem, mert mielőtt megérkezett volna a járvány második hulláma, már itt voltam, augusztus első felében érkeztünk.”