„Donáth Ferenc nem a demokratikus ellenzék egyik vezetője volt, hanem virtigli rákosista, aki gyűlölte a kereszténydemokratákat. Nagyjából tavaly ilyenkor jelent meg egy interjú Donáth Lászlóval és Donáth Annával a 168 Órában. Donáth László akkor így nyilatkozott az apjáról, Donáth Ferencről: »Merthogy apám háromszor, három különböző rezsimben volt politikai fogoly, és aki ehhez hasonlót nem tudott felmutatni, az gyanús alak volt a szememben. Az otthonunkban a hatvanas-hetvenes években megfordult a rendszerellenes ellenzéki értelmiség színe-java, én meg figyeltem, hogy miről beszélgetnek«.
Az ember ezek alapján azt gondolhatná, hogy Donáth Ferenc valami rendes ellenálló volt, akit valóban meghurcolt a rendszer – hiszen, mint olvassuk, három különböző rezsimben is politikai fogoly volt, és az már valami… De milyen jó is nekünk, hogy nem csak a Donáth-család legendaképzése áll rendelkezésünkre, hanem a valóban megtörtént események leiratát is segítségül hívhatjuk! Ha pedig így teszünk, akkor némileg más kép bontakozik ki előttünk Donáth Ferencről, a »hős szabadságharcosról«.