A legtöbb jel arra mutat, hogy nem lesz gyors gazdasági fordulat, sőt.
„Ha valaki járt mostanában Európa bármelyik nagyobb repülőterén, tisztán láthatta és érezhette a koronavírus-válság hatásait. Nemcsak hogy zárva vannak a boltok, hanem jó párat már fel is számoltak, üresen kong számtalan helyiség. Nem, nem csak az utazni vágyókat érinti ez, és éppen ez a lényeg.
Ha egy helyi csemegéket és specialitásokat áruló élelmiszerbolt zárt be, mint amilyennek a hűlt helyét láttam a dublini nemzetközi repülőtéren, akkor a következő lánc futott végig a bezárás után: a helyi szárított halat se rendeli már meg az üzlet, ahogy az ír whiskey-t sem. Adót nem fizet a forgalma után, mert nincs. A munkavállalói azóta talán munkanélküliek. A halakat beszállító őstermelő a turistákat kiszolgáló belvárosi üzletekbe is jóval kevesebbet szállít, talán már ő is a csőd szélén áll, és csak az állami támogatások tartják életben.
A rendezvényszervezésben és a turizmusban mindenütt hasonló a helyzet, a repülés és a nemzetközi közlekedés terén ugyanúgy. Autópálya-benzinkutaktól a szendvicskészítőkig sok-sok beszállító került bajba. Az Egyesült Államokban már vannak olyan plázák, amelyeket lakóapartmanokká alakítanának át. Egyelőre felbecsülhetetlen számú munkahely szűnhet meg a világon. Míg Magyarországon érdekes módon hotelépítésre járt sokmilliárdnyi állami támogatás, de a jövő valószínűleg a kisebb léptékű turizmusé, nem a tömeges nyaraltatásé lesz.
Európa még megúszta a munkanélküliség megahullámát, egész pontosan rengeteg pénzből rakott elé gátat. Amíg a nemzeti segélyprogramokból finanszírozzák a munkavállalók fizetésének egy jó részét, addig a vállalatok valóban nem kezdenek tömeges elbocsátásba. De lehet, hogy a briteknél már ősszel véget ér ez, a németek és franciák még hosszabbítgatnak; és a szegényebb országok eddig sem tudtak ennyi pénzt beletenni egy ilyen programba. A lényeg sajnos ugyanaz. A legtöbb jel arra mutat, hogy nem lesz gyors gazdasági fordulat, sőt.”
A német gazdaság hosszabb ideje küzd versenyképességi problémákkal, és egyelőre nem látszik, mikor jöhet el a fordulat legfontosabb külpiacunkon – amit az augusztusi ipari termelési adatok is tükröznek. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése szerint a hazai ipari teljesítmény érdemi felpattanása várhatóan csak jövőre következhet be, amennyiben a német gazdaság helyreáll és a belső kereslet is tovább élénkül.
Volt némi halvány remény 2024-ben egy minimális, 0,3 százalékos gazdasági bővülésre. De még ezt az előrejelzést is le kellett rontani. A Scholz-kormány egyre nagyobb kutyaszorítóba kerül.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nem jó hír hazánknak sem, hogy gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. A múlt héten átfutottuk a Spiegel gazdasági rovatát, és nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. Már maguk a németek sem igazán tudják, miképp lehetne ebből a helyzetből kikecmeregni.
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
Hegyvidék, Erzsébetváros, XIII. kerület, Józsefváros, Ferencváros után Terézvárosban is emelnek. Nem kicsit.
Az előzetes előrejelzések fej fej melletti állás mutatnak, de mégis mi lehet a döntő a végén? Az elnökválasztás után ketté szakadhat az amerikai társadalom?
