„Természetesen nagy kihívás, hogy oly sok tagunk elhagyta az országot, de nyilvánvalóan szükség van politikai munkára ebben a témában. Nehéz volt egy nem demokratikus rezsim alatt összpontosítani az agresszív propagandával szemben, amelynek másokkal együtt mi is célpontjai voltunk. Segített, hogy ragaszkodtunk az általunk létrehozott struktúrákhoz – rendszeres találkozók, közös megbeszélések, együtt meghozott döntések. Senki »nem ment egyedül«, amit tettünk, azt csoportként tettük. Ezért köszönettel tartozunk más alulról szerveződő csoportoknak, különösen az AVM-nek, tőlük sokat tanultunk ezekről a szervezési készségekről.
2015 folyamán másokkal közösen fórumot is tartottunk budapesti, nyolcadik kerületi lakosok részvételével a migrációval kapcsolatos benyomásokról és tapasztalatokról. Utólag könnyű okosnak lenni, de sokkal-sokkal több ilyen jellegű ismeretterjesztő, másokat is elérő munkát kellett volna végeznünk. A hét aktív évünk alatt megtanultuk, hogy a magyar társadalomban igenis igény van a valós információkra a propaganda ellenében. Sok magyar ember kifejezi, hogy szörnyen érzi magát Magyarország rasszista helyként való ismertsége, az ország nemzetközi hírneve miatt. Csak kevés platform van ezekhez a beszélgetésekhez.