„Szia, Laci! Olvastam ügyes szakértésedet a magyar futball ügyében, örülök, hogy a horgászaton kívül akad még egy közös kapcsolódás köztünk. Azzal a termetes különbséggel persze, hogy ha én írok a futballról, akkor valamiféle alapvető tárgyilagosságra törekszem. Sajnos, neked minduntalan narancsszín szirénák és NER-kihallgatási jegyzőkönyvek villannak be ott is, ahol nincsenek. Mondhatnám, hogy tévedsz, de miután az a feladatod, a szűkebben vett munkaköröd lényege, hogy örökké szemétkedj, hát, legyen.
Hanem akad itt egy okfejtés, erről – végképp eltávolodva a futballtól – mégis mondanod kéne majd valamit.
»(…a Felcsút, a Mezőkövesd és a Kisvárda). Ezek mind olyan csapatok, amiket vagy eleve vezető Fidesz-politikus alapított, vagy vezető Fidesz-politikus karolt fel egy-egy jelentéktelen, futballmúlt nélküli, az NB2-ig is ritkán eljutó klubot. Ezek hagyomány és beágyazottság nélküli csapatok, akiknek annak ellenére alig van – vagy egyáltalán nincs – szurkolója, hogy az anyatelepüléseiken a focin kívül nem nagy túlzással nincs más szórakozási lehetőség a piáláson kívül.«
Aha. Szóval szerinted Felcsúton, Mezőkövesden, Kisvárdán csupa ormótlan paraszt él, aki csak iszik egész álló nap, mert mást nem tehet elátkozott településén, nem lévén semmilyen kulturális program, intézmény, lehetőség. Téged, Laci, még a jobboldali kollégák közül is sokat kedvelnek maró stílusú, szellemes cikkeid miatt, én is szívesen olvasgattalak. Viccesnek találtam az írásaidat, biztosan élőben is ilyen vicces gyerek vagy, mondjuk, nincsenek álmatlan éjszakáim amiatt, hogy milyen lehetsz, de már pontosan tudom, mit válaszolok majd barátoknak, társaságban, ha szóba kerül a neved.
Azt fogom válaszolni, hogy Szily László egy tahó.”