Semmi ideiglenesség: állandósult amerikai katonai jelenlét

„Az amerikai V. Hadtest Lengyelországba telepített egységeiről jelentették ki amerikai és lengyel hivatalos személyek, hogy ezzel az intézkedéssel az amerikai katonai jelenlét állandósul lengyel földön. És senki nem tiltakozott. Nem hisztiztek a szuverenitást máskor oly hangosan féltő NGO-k, és csöndben vette tudomásul a brüsszeli politikai vezetés is az amerikai bázisépítést. Közben persze azon elmélkedik a világelit egy része, hogyan lehetne bármilyen eszközt felhasználva nemzetállamok nélküli közösséggé alakítani az európai kontinenst, később az egész világot. Ennek megvalósításához természetszerűleg rendelkezésre állnak majd azon amerikai hadtestek, amelyek a ma használt propagandaszólamokban a békét kívánják védeni az állítólagos – leginkább orosz – végveszélytől.

Nem árt felidézni, hogy az USA és a Szovjetunió szárazföldi szembenállása utoljára harminc évvel ezelőtt létezett a megosztott Németországban. Az amerikaiak az NSZK, míg a szovjet erők az NDK területéről néztek farkasszemet egymással. Később, a német újraegyesülést követően, amikor a szovjet csapatok hazamentek – miközben az amerikai hadosztályok maradtak német földön –, gyakorlatilag nem tapasztaltuk, hogy a térség békéjét bármilyen reguláris katonai erő fenyegetné. Mígnem 2020-ban hirtelen előbukkant a potenciális – vagyis csak elképzelt, és nem konkrét tényekre alapozott – fenyegetettség, és Lengyelországba települt az amerikai zöld – nem vörös – hadsereg, hogy ismét csak egy határ válassza el az orosz és amerikai szárazföldi erőket. Felmerül a gyanú, hogy Amerika ezzel a lépéssel nem elkerülni akarja a konfliktust, hanem annak kiélezésében érdekelt. Furcsa vízió egy olyan korban, amikor a nemzetállamok fennmaradása egyébként is erős nemzeti tudatosságot kíván. Furcsa, mert Lengyelország szuverén állam, mely képes önállóságát garantálni, hisz Magyarországgal ellentétben a rendszerváltást követően nem zavarta szét a hadserege személyi állományát, és nem zárta be hadiüzemeit.”