Az nyilvánvaló, hogy a Trianont megelőző időszak erőszakos magyarosítási törekvései a magyar történelem részét képezik. Interjú.
„Hogy tetszik az emlékmű?
Megjelenését tekintve sokkal minőségibb, mint a Trianon-emlékezethez kapcsolódó eddigi magyarországi alkotások. Különösen az elmúlt években felállított Trianon-emlékművek közül emelkedik ki esztétikai színvonalában.
Szóval tetszik?
Nekem személy szerint mégsem tetszik, számomra ugyanis túl patetikus, és a szakrális jellegét is problémásnak tartom. Ez az emlékmű ugyanis szerkezetében a középkori zarándoktemplomok felépítését idézi, vagyis itt is ugyanúgy körbejárható a »szentély«, mint a korabeli templomokban.
Nem inkább egy ravatalozót idéz az emlékmű?
Nyilván elsősorban egy kripta hangulatát jeleníti meg, de ez is volt az alapcél, hiszen a hivatalos értelmezés szerint a százméteres lejtőn lesétálva egyfajta pokolra szállás, majd kifelé jövet egy felemelkedés vár a nézőkre.
Ez a magyar nemzet vagy a történelmi Magyarország emlékműve?
Az elmúlt napokban a Válaszonline-on lezajlott szakmai vita alapján azt mondanám, hogy ez a történelmi Magyarország emlékműve. Jó lett volna ezt a vitát az emlékmű tervezésekor lefolytatni, ám ez akkor elmaradt. Pedig a koncepciót kezdettől fogva bírálták egyes szakértők, csakhogy egészen mostanáig semmilyen reakció nem érkezett az emlékmű szellemiségének kialakításában részt vevő történészek részéről.
Felvetődött, hogy történethamisítás történhetett, hiszen az emlékmű falára felkerült 12537 helységnévvel – amelyek az 1913-as helységnévtárban szerepelnek – egy sosemvolt állapotot rögzítettek, mivel több ezer helység nevét a huszadik század elején a magyar állami szervek átírták, önkényesen magyarosították. De hol van itt a történelemhamisítás, ha az emlékmű állítói egyetlen nevet sem írtak át?
Az nyilvánvaló, hogy a Trianont megelőző időszak erőszakos magyarosítási törekvései a magyar történelem részét képezik. Az a kérdés, hogy erre a tényre milyen módon akarunk emlékezni. Ha mindenfajta magyarázat nélkül azt mondjuk az 1913-as helységnévtárra, hogy az a történelmi Magyarország hű lenyomata, és így kell rá emlékeznünk, akkor nyilvánvalóan el akarjuk felejteni, hogy ez a lenyomat miként jött létre. Ha nem akarjuk elfelejteni, akkor egy értelmező-értékelő mozzanatot is muszáj beépítenünk az emlékműbe.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Gyollai Dániel saját térfeléről talált be.
A képmutató az Írás szerint nem csak kellemetlenül alakoskodó figura, hanem ördögi is, hiszen az üdvösség birtokosaként mutatja önmagát, miközben hazug minden szava, tette. Petri-Lukács Ádám írása.
