Alelnök vagy „csereelnök” lehet Kamala Harris?

„Szokatlanul nagy érdeklődés övezte Joe Biden alelnöki bejelentését. A demokrata politikus engedett az identitáspolitika nyomásának, és már hetekkel ezelőtt belebegtette, hogy színes bőrű nőt fog felkérni a pozíció betöltésére. A George Floyd megölését követő tüntetések hatására kisebb mozgalom alakult, amely folyamatosan bombázta Biden kampányát erre vonatkozó követeléssekkel.

Több polgárjogi szervezet és közéleti szereplő a kihirdetés előtti napokban még egy utolsó nyílt levélben figyelmeztette a politikust, hogy ha nem fekete nőt választ, »akkor el fogja veszíteni a választást«. Biden végül bejelentette, hogy az 55 esztendős Kamala Harris kaliforniai szenátort lesz az alelnökjelöltje.

A döntés abból a szempontból meglepő, hogy a 2017-ben megválasztott Harris még elnökjelölt-aspiránsként keményen támadta mind Biden személyét, mind pedig politikai nézeteit.

Az első demokrata televíziós vitán kritizálta, amiért nosztalgiával beszélt a szegregációt támogató szenátorokról, valamint, hogy nem támogatta a »busz programot« (amely során a fekete gyerekeket az iskolákba buszoztatták.) Ráadásul a szenátor korábban azt is kijelentette, hogy hisz azoknak a nőknek, akik Bident szexuális zaklatással vádolják.

Az ellenétek mellett az is érdekes, hogy egy középvonalas jelölt helyett miért választott egy olyan politikust, aki minden témában radikálisabb nézeteket vall, mint ő. Ben Shapiro konzervatív kommentátor podcastjében rámutatott arra, hogy ugyan az amerikai sajtó középre tájolja Harrist, de közben a szavazásai alapján ő a szenátus egyik legliberálisabb tagja, aki majdnem minden témában közelebb áll Bernie Sandershez, mint Joe Bidenhez. A kommentátor szerint Biden a választásával nem fogja tudni megerősíteni a »vissza a normalitáshoz« szlogent, különösen mivel Harrist egyfajta potenciális cserejátékosként kezelik a sajtóban.”