Mérlegen az amerikai Legfelsőbb Bíróság idei ítélkezési éve (2. rész)

"Az amerikai Legfelső Bíróság idei ítélkezési évéből téves azt a következtetést levonni, hogy a republikánus párt vagy Donald Trump elnök „bírósági politikája kudarcot vallott volna. Ezzel ellentétben az ítélkezési év sokkal inkább annak a lenyomata, hogy az elnök „bírósági politikája” milyen apró lépéseken keresztül érvényesülhet a konzervatív felfogású bíróságon.” A testület idei ítélkezési évében meghozott döntései arról árulkodnak, hogy John Roberts elnök stratégiai fölényét kihasználva az intézmény függetlenségét erősítő szempontok mentén törekedett a bírák között koalíciót építeni. Ugyanakkor tanulság gyanánt az is jól látható, hogy a kompromisszumépítésnek vannak határai. Ezt jól mutatja, hogy John Roberts erőfeszítései dacára a testület mindösszesen egyetlen ügyben (Chiafalo kontra Washington), a „hűtlen elektorok” kérdésében jutott egyhangú döntésre, miszerint a tagállamok szabad kezet élveznek a „hűtlen elektorok” megfegyelmezése terén. Ennek fényében pedig jogosnak tűnnek azok a kritikák, amelyek szerint John Robertsnek nem szabad, nem érdemes alkotmányjogi meggyőződését teljes egészében feláldoznia a stratégiai gondolkodás oltárán. Ahogyan Ilya Shapiro, a Cato Intézet szakértője fogalmazott, a testületen belül jelenleg egymással éles ellentétben álló ideológiai felfogások között hiú ábránd abban reménykedni, hogy a bírók együtt fognak „Kum ba Yah”-t énekelni."