Kedves Kádár Barnabás!

„Ezt írja egy momentumos, nevezetesen Kádár Barnabás a lengyel választások kapcsán: »Bár óriási tabu övezi ilyenkor bennem mindig felmerül az, hogy miért is van minden embernek ugyanúgy egy szavazata. Természetesen történetileg abszolút érthető, hogy több évszázad elnyomása után fontos volt, hogy az addig elnyomottak is megkapják az őket megillető jogaikat. Ha viszont most felmerül egy olyan a kérdés, ami rám nagyon kicsit fog csak hatni, akkor elfogadom, hogy abban a témában nekem ne érjen ugyanannyit a szavazatom (felmerül a kérdés, hogy ki állapítaná ezt meg). A mostani választásra visszatérve sok helyen előfordulhatott az az anomália, hogy egy idősebb lengyel állampolgár az unokáira gondolva leszavazott Dudára úgy, hogy valójában az összes unokája Duda ellen szavazott.«

Úgy bizony! Ez elfordulhatott. Mint ahogyan az ellenkezője is. Így ez, mint érv nagyon nem állja meg a helyét.

Ezzel szemben, kedves Kádár Barnabás mit szólna, ha iskolai végzettséghez kötnénk a választáson való részvétel lehetőségét? Mert én meg azt látom, hogy egyre tudatlanabb az ifjúság. És halvány lila gőze sincs arról, hogy mi folyik. (És csak annyira általánosítok, mint Ön.)

Vagy mit szólna ahhoz, hogy a befizetett adó arányában járjon a szavazati jog?

De mondok egy egészen kézenfekvőt: csak a 18 éve magyar állampolgársággal rendelkezők szavazhassanak. Tekintsük újszülötteknek a támogatásokkal megvett határon túli szavazókat!

De az is egy megoldás, hogy elvesszük a szavazati jogot azoktól, akik rossz felé szavaznak. Ja! Ezen már dolgozik a Fidesz

Ezt is írja Kádár Barnabás: »Természetesen nem szeretném elvenni senki választójogát. Ehelyett célravezetőek lehetnek  olyan idősebbek által indított kezdeményezések, mint:

Ne menjen el szavazni, hanem hagyja inkább a fiatalokra a döntést, úgyis ők szenvedik meg majd a következményeit.«

Ez is érdekes javaslat. De emellé már odatehetne – kedves ajándékként – egy társasutazásra szóló vouchert is, a Tajgetoszra. Kezdhetné a szüleivel és a nagyszüleivel.