Erdogan győzelmi jelképekkel imádkozik

„Amikor tehát a Hagia Sophiából tegnap ismét mecset lett, akkor csak mecset lett belőle, nem pedig múzeum vagy templom. Ezt mindenkinek tudnia kellene. A bejárat fölött egyértelmű a név: Hagia Sophia Nagymecset. Belül közben leterítettek egy zöldeskék szőnyeget, az apszisban látható mozaikot fehér kendőkkel kelletelnül eltakarták. Hogy a sínek csavarjait hová küldték be, kívülről nem látszik. Az ikonokat és keresztény jelképeket, amik még a templomban maradtak, egy később felépítendő múzeumba viszik majd, ahogy azt a török kultuszminiszter, Mehmet Nuri Ersoy közölte. 

Néhány régi oszmán hagyományt is újraélesztettek, így amikor az imám a szószékre emelkedett, egy régi kardra támaszkodott, ami az ő szavai szerint a hódításnak állít emléket. A Hagia Sophia tehát »a hódítás jelképe«. A háromfélholdas oszmán zászlót is felvonták – három félhold a három kontinensnek, amelyekre az Oszmán Birodalom egykor kiterjedt. Maga Erdogan is felolvasott néhány szúrát a Koránból. Állítólag győzelmi szúrákat is recitáltak. Az első pénteki ima után Erdogan felkereste Hódító Mehmed sírját, aki 1453-ban bevette a Keletrómai Birodalom fővárosát, a bizánci templomból pedig mecsetet csinált. 

Röviden: az egész szertartás katonai győzelmi szimbólumokkal volt tele, amiket bizonyos szempontból komolyan kell venni. Körülbelül kétezer meghívott vendég vehetett részt a szertartáson. Az ellenzéki vezérszónok, a szociáldemokrata CHP elnöke, Kemal Kilicdaroglu köszönte szépen, nem jött el. Az imák szerinte Istennek szólnak, nem a politikai céloknak és a kameráknak. A város utcáin sok hívő vett részt a ceremónián. Az utcák imádkozókkal voltak tele, helyenként százméterekre a tényleges történéstől.

Isztambul így tényleg az iszlám erődítménye lett, ahogy egy euforizált twitterező írta. A Hagia Sophia így ismét a Diyanet nevű állami hatóság felügyelete alatt áll, ami máris több imámot és müezzint rendelt az új mecsetbe.”