A magyar kormány ezzel a politikával teljesen egyedül maradt a világban. Mindenhol máshol, Ausztriától Ausztráliáig, Kínától Brazíliáig, szerte az Európai Unióban a kormányok nem sarcolják, hanem támogatják az önkormányzatok. Mert tudják, hogy a járvány nyomában érkező gazdasági válság a nagyvárosokban hat pusztítő erővel, és mert tudják, segítséget, támogatást a bajba jutott embereknek és vállalkozásoknak azok nyújthatnak okosan, akik a legközelebb vannak hozzájuk: az önkormányzatok. Budapesten a kerületek és a fővárosi önkormányzat.
Hogy a járvány első szakaszán túl tudtunk jutni, az nagyon nagy részt a budapestieken, az ő belátásukon, fegyelmezettségükön múlt. Itt, a városban összpontosulnak, itt foglalkoztatnak a legtöbb embert azok az iparágak, amelyeket kiemelten érint a válság. A budapestiek és a budapesti vállalkozások az önkormányzatok segítségével tíz körömmel kapaszkodnak ki a gazdasági-szociális válság mély gödréből, erre jön a kormány, és rálép a kezükre. Érzéketlen, álságos és végtelenül káros, ostoba politika ez. Mert mire is költenék azt a pénzt, amit elvesznek az önkormányzatoktól? Oligarchák szállodáira, kaszinóra, Paks 2-re, Belgrád-Budapest vasútra. Szerintünk viszont az emberekre, az ő támogatásukra kell költeni most. Ez a valódi válságkezelés. Ezért fogunk megküzdeni mindazért, ami Budapestnek és a budapestieknek jár.
Ezt a küzdelmet, ezt az ellenállást nem tudjuk és nem is akarjuk a budapestiek bevonása nélkül megharcolni. Mert Budapest erős város, erős közösség.”