Gazdasági és nagypolitikai érdekeink is azt kívánják, hogy Donald Trump maradjon Amerika első számú vezetője.
Nem pusztán az utcai megmozdulások, hanem a koronavírus-járvány és annak kezelése is rányomja a bélyegét a novemberi elnökválasztás előtti kampányra. Magyarország szempontjából természetesen az lenne az ideális, ha Donald Trump maradna Amerika első számú vezetője. Gazdasági és nagypolitikai érdekeink is ezt kívánják. E két vonal mentén vonunk szűk négyéves mérleget. Tekintettel arra, hogy az Európai Unió után az Egyesült Államok Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere.
Donald Trump elvitathatatlan érdeme a beérett gazdaságpolitika: az amerikai gazdaság a 2008-as válság után lassabban, majd Trump elnöksége idején gyorsabban tért magához, a makrogazdasági mutatók mind pozitív irányúak voltak. A gazdasági intézkedéseket – elsősorban a szövetségi személyi jövedelemadó és a vállalati adó csökkentését – a rivális Demokrata Párt ugyanakkor kezdettől fogva támadta; érvelésük szerint ez a felső középosztályt, a leggazdagabb tíz százalékot és a nagyvállalatokat hozta előnyös helyzetbe. Ezzel szemben a munkanélküliség csökkent az etnikai kisebbségeknél is. A koronavírus okozta sokk azonban mindent felülírt: az 1929-es gazdasági világválság óta a legmagasabb munkanélküliségi mutatókat eredményezte: több tízmillió munkavállaló vesztette el a munkahelyét, ám ezek a munkahelyek gyorsan visszaépülnek. A járvány elsősorban a szolgáltató szektort és a feldolgozóipart sújtotta.
A világszerte ismertté vált amerikai patrióta gazdaságpolitika két leginkább látható jele az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés felbontása, majd a bilaterális alapon való újratárgyalása volt Kanadával és Mexikóval. Ezek eredményeként kevesebb munkahelyet visznek az amerikai vállalatok ezekbe az országokba. A másik, látványosabb reláció az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatok újratárgyalása volt. Amerikai nagyvállalatok munkahelyeket vittek vissza az Egyesült Államokba, Kína pedig ígéretet tett az amerikai kétoldalú kereskedelmi deficit csökkentésére azáltal, hogy több amerikai árut vásárol. Mindez azonban még nem változtatta meg alapjaiban a két birodalom közötti kereskedelmi struktúrát.”
Számos magát függetlennek mondó hazai médiummal és civil szervezettel együtt. A befolyás ára című dokumentumfilm azt mutatja be tények és bizonyítékok alapján, kik és miért akarták befolyásolni külföldről a magyar belpolitikát.
A folyamat azonban már a kezdeteknél akadályokba ütközik: Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök hivatala közölte, hogy a Hamasz által javasolt módosítások „elfogadhatatlanok Izrael számára”.
Az évszázad politikai botránya az, ami 2021 és 2024 januárja között lejátszódott a Fehér Házban.
Persze ideje volt már ennek, de arra talán senki nem számított, hogy a brit–francia–német tandem egyszerre veszíti el a kezdeményezést Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ugrósdy Márton írása.
Donald Trump előbb Putyinnal egyeztetett, majd Zelenszkijjel. Az ukrán elnökkel már közös légvédelmi és fegyvergyártási tervekről is szó esett – közben Moszkva tovább zárkózik.
„Mindent megteszünk azért, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségeket kihasználjuk” – mondta az orosz külügyminiszter.
A katalán klub elhalasztja az esetleges tárgyalásokat Luis Díaz átigazolásáról.
Magyar Péternek a közönség alakítja online a profilját, a közhangulatnak megfelelően. Nincs értékelhető programja sem.
