Talán végre érdemes lenne leszámolni azzal a tévhittel, hogy a probléma az, hogy a Fidesz szavazók nem tudják mi folyik az országban.
„Annyira örülök Dániel Rónaék tanulmányának, mert talán pár mítosszal le lehet számolni. Egyrészt a tanulmányból kiderül, hogy de a kormánypárti szavazók is olvasnak ellenzéki, vagy független média híreket, eljut hozzájuk a korrupció, és az egyéb dolgok. Tehát talán végre érdemes lenne leszámolni azzal a tévhittel, hogy a probléma az, hogy a Fidesz szavazók nem tudják mi folyik az országban (persze közöttük is van aki kevésbé és aki jobban tudja, de átlagban nem az információhiány tűnik a legnagyobb problémának, miközben nyilván az információhiánnyal lehet ellenzéki szavazókat szerezni valószínűleg). Alapvetően a probléma nem technikai, hanem politikai jellegű. Egyrészt a helyi kapcsolódással, ami lehet direkt függés kialakulása (közmunka, önkormányzati támogatások, helyi vállalkozók leuralása, EU-s pénzek osztása), vagy egyszerűen csak az a különbség, hogy nem létezik helyben az ellenzék, de létezik a Fidesz, gyakorlatilag annak az elképzelésnek a kiirtása, hogy egyáltalán lehetne máshogy totálisan stabilizálja a kormánypárt helyzetét.
Ez csak órási munkával tűnik megingathatónak, és nem olyan munkának tűnik amit egy kampány szimplán elvégez (nem, nem működik a négy évente odamegyünk és akkor majd ránk szavaznak). Másrészt az a politikai keret amit a Fidesz kínál a valóság értelmezésére, egyszerűen sokkal jobban felszívja a történéseket, mint az ellenzék nem létező kerete. Egy hír, egy történés azonnal beilleszthető a Fidesz nagyon masszív politika képébe, és rögtön magyarázatot kap, így sokkal könnyebb politikai véleményt kialakítani egy-egy hír kapcsán. Míg ellenzéki térfélen egyszerűen nincs ilyen keret, ha csak az O1G-t nem vesszük ide, azaz azt, hogy mindenért Orbán a hibás. Egyszerűen mondva, minden szempontból, a hatalmi nyomáséból, a jelenlétből, és az érzelmi érthetőségből is sokkal könnyebb a Fidesz politikájához kapcsolódni.
De ami igazán durva, és kevéssé meglepő a kutatásban, hogy a lecsúszok, a szegények, a középosztály alja elégedettebbek a helyzetükkel és az ország helyzetével, mint a jó módban élők. Ezt pedig én leginkább a fentiekből következő perspektíva hiányának tudom betudni. Amikor esély se látszik a mobilitásra, a felfelé jutásra, az elmúlt 30 év után arra, hogy bármilyen politikai változástól jobb lesz, miközben az elmúlt 30 évben ezeknek a rétegeknek minden változás inkább jobb lett, van egy erős ragaszkodás a stabilitáshoz, illetve egy tökéletesen érthető képzeletnélküliség arról milyen is az a jobb. Márpedig ebben a kategóriában az ellenzék csak elszórt össze nem álló üzeneteket mond, meg azt, hogy O1G ez viszont nem perspektíva.”
A miniszterelnök arról beszélt: készülnünk kell arra, hogy rengeteg olyan újítás, felfedezés, találmány, kísérlet várható a jövőben, ami megpróbál az ember számára élhető közeget teremteni élhetetlen területeken.
Nem különösebben foglalkoztatta a miniszterelnököt a Tisza Párt.
Az elemzők szerint is javult a közhangulat, amely a Fidesznek kedvez, miközben Magyar Péter kezd unalmassá válni.
Látva Magyar Péter felhozatalát, nem csodálom, hogy siratja az ellenzéki sajtó azókat a választókerületeket, ahol egy arc nélküli pártlogóra is leszavaznának az emberek, ha az tiszás.
Egysejtű ostorosmoszatok viselkedését vizsgálni a mikroszkóp alatt lehet még talán annyira megnyugtató és szórakoztató tevékenység, mint a tiszás tálibok reakcióit a mindennapokban.
A szövetség vezetője arra is figyelmeztetett, hogy Moszkva Európára jelentett fenyegetése messze túl fogja élni a Kijevvel kötött bármely békeszerződést.
Elképesztő névsor állt össze a kispad lehetséges várományosairól.
