Ehhez az osztályharc csak átmeneti eszköz volt az ipari társadalomban, most pedig mások az eszközök.
„Sokáig azért utáltam a kultúrbalt, mert egyrészt a kapitalizmusról eltereli a figyelmet, de még inkább, mert a totalitárius, orwelli világ csíráit láttam benne. Ha ez felerősödik – gondoltam –, sorra tiltanak be filmeket, könyveket, gondolatokat, szóhasználatot és humort, írnak át klasszikusokat, egyre növekvő számban, egyre több mindenre kiterjesztve a szexista meg a rasszista jelzőt, a szabadság, de még inkább az egyenlőség jelszava alatt felszámolva minden szabadságot, még a privát szféráét is, betiltva és cenzúrázva minden szót és gondolatot, ahogyan ez a baloldalon mindig is szokás volt, mert a baloldali utópia lényege az ember teljes uralása, létének és lelkének teljes kontrollja, és ehhez az osztályharc csak átmeneti eszköz volt az ipari társadalomban, most pedig mások az eszközök.
Majd pedig, a forradalom vagy megreked és elhal, és az inga visszaleng, vagy megy a maga útján az önfelszámoló végkifejlet felé, a pol poti kristálytiszta megjelenés irányába (ha nem is a fizikai megsemmisítés és megsemmisülés felé, de a kulturális felé mindenképp), mert a forradalmaknak egészen egyszerűen ez a természetük, a fizikájuk.
Most döbbentem rá, hogy tévedtem. Mindez a régi totalitarizmusoknak csak egy visszfénye, félléte, árnya, ami immáron médiaesemény, divat, számítógépjáték és közösségi trollkodás, tiszta virtualitás. Tiszta látványtársadalom, látványeseményekkel. Viszont Orwell világa nem eljön, hanem abban az értelemben már rég jelen van, hogy épp ezért félóránként változhat, mik a mi örök értékeink és mik nem azok, kik a mi örök szövetségeseink és ellenségeink, azaz mi a sláger. Mindezt cégek és nagytőkések, általuk fizetett médiaszemélyiségek (akiket a folytonosság miatt politikusoknak neveznek), illetve a szórakoztatóipar moguljai és sztárjai által levezényelve.”
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Realista vagyok, kulturális misszióra nem vállalkozhatunk, nincs rá se kapacitás se igény.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
