Ezek a próbálkozások még rettentően messze vannak attól, hogy nagy tömegben, megfizethető áron, biztonságos oltóanyag készüljön. Interjú.
„A világsajtó szenzációként tálalta a hírt, hogy Oxfordi Egyetem tudósai kifejlesztették a koronavírus elleni vakcinát. Mit szól hozzá?
Legalább száz olyan kísérlet van, amelyről az Egészségügyi Világszervezet tud. Természetesen mindent komolyan kell venni. Nagyon előrehaladott kutatások vannak Kínában, Oxfordon, az Egyesült Államokban, és Izraelben. Végre Magyarországon is elkezdődtek a kísérletek, amelyek a hazai gyártást szeretnék megalapozni. Sajnos, ezek a próbálkozások még rettentően messze vannak attól, hogy nagy tömegben, megfizethető áron, biztonságos oltóanyag készüljön.
A hétvége szenzációja szerint, az Oxfordi Egyetem vezetői azt is bejelentették, hogy szeptemberben már szállítják a vakcinát, de a gyártásról is megállapodtak. Ezek szerint, ez csak esély?
Egyelőre nem látszik, hogy az oltóanyag, amelyet Oxfordban előállítottak, milyen mértékű immunitást ér el, s a védettség mennyi ideig tart. Ugyanis olyan oltóanyagért pénzt adni nem érdemes, amely legalább egy évig tartó védettséget nem képes fenntartani.
A másik, amit egy új oltóanyagról tudni kell, hogy veszélyessége csak kisebb lehet, mint a betegségnek. Vagyis tudni kell, hány százezer, vagy millió oltás után okozhat súlyosabb szövődményt. Egy kísérleti stádiumban lévő oltóanyagnál ez messze nem tudható, ehhez idő kell. Ahhoz, hogy a vakcinát tömegesen lehessen beadni, ahhoz elvileg kötelezni kell az egészségügyi dolgozók oltását, hiszen a legnagyobb veszélynek mégiscsak ők vannak kitéve. De ezt a kockázatot csak akkor lehet vállalni, ha az oltóanyag hatásos, veszélytelen, és megfelelő ideig tartó védettséget ad. Minderről megbízható adatok nem állnak még rendelkezésre.
Azt nyilatkozták, hogy 50 százalékban bizonyosan hatásos – tehát vagy igen, vagy nem – ez nyilván kevés..
Azért az 50 százalék jól hangzik, mert ez azt jelenti, hogy van remény, tehát érdemes a módszert továbbgondolni. Csak az a baj, hogy a kutatás felénél még kiderülhet, hogy az egész addigi munka téves irányba halad. Egyelőre tehát még korai lenne pezsgőt bontani.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Indul a nemzeti petíciós ívek postázása, március végéig várják vissza a kitöltött íveket.
A biztonságpolitikai szakértő szívesen leülne vitázni bárkivel, de eddig még nem hívták.
Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni... Az ember egy kis időre elfordítja vigyázó szemeit az uniós birodalmi központról, erre ott az üvegkalickákban már ismét feltalálták a spanyolcsizm… spanyolviaszt. Most épp a Demokráciapajzs fantázianevű kezdeményezéstől dobtam egy hátast. Demeter Szilárd írása.
A véleménynek ára van. Rasszizmus, megfélemlítés és gyűlölet. A következmények pedig már nem csak szavak: ellehetetlenítés, fenyegetések és állandó nyomás. Mikor vált a megfélemlítés a baloldal egyik legfőbb politikai eszközévé?
Sok szerencsét a kimagyarázáshoz.
