Dacol a trenddel – már a filmvásznon is hódít Marco Rossi
Magyarországon is bemutatták a DAC filmet, a dunaszerdahelyi futballklubról szóló mozit, amely a felvidéki magyarság közösségteremtő erejének szimbólumává vált.
Sem Kuncze Gábornak, sem másnak nem lenne szabad a szájára venni, kifigurázni azt, aki szakmailag és emberi téren is magasan az őt kigúnyolók fölött áll.
Érdekes tendenciák. Mintha a járvány alatt egyszerre kezdene elharapózni ellenzéki oldalon a vallásgyalázás, a „merjünk kicsik lenni” politika és az elszakított nemzetrészeken élő magyarokkal szembeni ellenérzés.
Niedermüller Péter után most a „levitézlett” (egyben bocsánatot kérek a vitéz szó használatáért az arra érdemesektől), hajdani belügyminiszter Kuncze Gábor gondolta úgy, hogy kifigurázza a kereszténységet és az országos tisztifőorvost. Az SZDSZ egykori pártfunkcionáriusa az egyik bejegyzésében Müller Cecília tisztifőorvost Jézus Krisztusként ábrázolja, és alatta bibliai idézetként idéz attól a személytől, aki nap mint kiáll a kamerák elé, és pontos leltárt ad az ország állapotáról. Aki biztat és óv mindenkit.
Sem Kuncze Gábornak, sem másnak nem lenne szabad a szájára venni, kifigurázni azt, aki szakmailag és emberi téren is magasan az őt kigúnyolók fölött áll. Miközben
A vallásgyalázás eme újabb formája sajnos azt mutatja, hogy valami nagyon nincs rendben azoknál, akik magyar földön magyar ember szidnak. Mintha megrendelésre gyártanák ilyen bejegyzéseket az ellenzéki oldalon.
Magyarként, keresztényként és egyáltalán emberként is elítélem a vallásgyalázás eme formáját. Kuncze Gábor ahelyett, hogy bejegyzéseivel sérteget, és megbánt sok millió magyar embert, inkább elgondolkodhatna azon, hogy a válságkezelésben ő mi mindent tett. Vagy épp nem tett.
Miért szükséges ezekben a nehéz időkben is a másikat gyalázni, megsérteni?
A vasárnapi szentmisén, ahol a kialakult helyzetre való tekintettel csak kétméterenként ülhettünk a padsorokban, azokért is imádkoztam, akik nem hisznek Istenben. Nagypénteken is elhangzik a csonkamisén a fohász a pap ajkáról. Örömmel a szívember érkeztem a szentmisére, hogy végre hosszú idő után részt vehessek az élő liturgián. Gondolom, ezzel hasonlóan vannak a más felekezetű embertársaim is. Fontos számunkra a vallás, a hit. Ezért is sértő, hogy a legnagyobb vészhelyzet közepén vannak emberek, akik nem segítő jobbot nyújtanak, hanem inkább a méregpohárhoz nyúlnak. Mérgezni szeretnék a társadalmat, a nemzetet.
Mondjuk nemet az ilyen próbálkozásokra, és inkább erősítsük egymást testben és lélekben egyaránt! Ránk fér Trianon 100 éves árnyékában…