Rogán maffiamódszerekkel értékesíti a Bahart-ot

„Az idősebbek talán emlékeznek még a Volt egyszer egy vadnyugat című film egyik kulcsjelenetére, amikor a jelentéktelen sivatagi prérinek tartott, de a titkos tervek szerint egy létesítendő vasútállomás miatt, aranyat érő földdarabra licitáltak a gyanútlan érdeklődők. A banditasameszok minden felemelésre nyújtott kezet „megtörtek”, így biztosítva a licit előre elhatározott eredményét. Mire tippel, vajon miért ez ugrott be a Bahart ellopásáról értesülve?

Fogalmam sincs. Én annyit tudok, hogy még az első Orbán-kormány alatt, amikor a Mahart vezérigazgatója voltam, mindent átnéztünk, mint a balesetnél a mentőorvos. A Mahart még nem volt beteg, volt egy tisztességes vezetője, akit ki akartak nyírni, de nem engedtem, mert jó szakember volt, s akkor néhányan összedugtuk a fejünket és elkezdtük kidolgozni a vitorláskikötők fejlesztését. Nagyon egyszerű volt józan paraszti ésszel. 24 stratégiai vízparti kikötőről volt szó, a Balaton teljes lefedésével, amit június 15-től augusztus 20-ig használtunk, ami üzleti szempontból abszurd. Feltettük a kérdést, hogy miként lehetne a céget kicsit jobban megmozgatni és az árbevételt növelni. Arra jutottunk, hogy olyan lehetőség kell, ami márciusban kezdődik és októberig is eltarthat – ez a vitorláshajózás.

Ami köztudottan a felső ezer sportja, s nem Ötvös Csöpi idealizált hobbitevékenysége.

Ezt tudomásul kell venni, ez van. Olyan mint a tenisz vagy a golf. Bár többen fociznak, mint golfoznak, de akik golfoznak, többet költenek rá, mint a grundon a focira. De attól még kiaknázható üzlet, sőt, attól csak igazán. Azt nem árt tudni, hogy szinte több vitorlás volt akkor a Fertő-tavon, mint a Balatonon. A kormány nem foglalkozott ezzel. Chikán Attila volt a gazdasági miniszter, ő támogatta az elképzelésünket. Én a Mahart érdekében nyomtam a dolgot, az igazgatóság elfogadta, minden rendben volt. Bár az ingatlantulajdon száz százalékos értékben Mahart-tulajdon volt, de azt ajánlottam az AVP Rt.-nek, hogy 49 százalékban vonjuk be a tőkeerős önkormányzatokat, mert az ő érdekük is, hogy pörögjön az üzlet – a turizmus, a vendéglátás, hajógyártás stb. Ekkoriban nagyon kevés volt a vitorlástároló kapacitás, kikötő a Balaton környékén. A problémát a helyiek jól ismerték, abszolút pártolták a fejlesztési elképzeléseket. Egyet-kettőt át is adtunk, míg ki nem rúgtak.”