Régen Kádár, ma Orbán mögé bújnak a pártállam szolgái

„Rendszerváltó politikusként, figyeled még egyáltalán, hogy mi történik a magyar parlamentben?

Ma is érdekel a parlamenti munka, ámbár korábban sokkal intenzívebben követtem. Viszonylagos rendszerességgel be is mentem az ülésekre, hogy közvetlen közelről – a vendégpáholyból – testközelből figyeljem a vitát, mert az egésznek teljesen más az atmoszférája, mint a televízió képernyőjéről nézve.

Persze a köztévé már jó ideje nem sugározza a parlamenti vitát. Nem úgy, ahogy a te idődben. Gondolod, hogy hiányzik?

Nekem nem, mert két éve be sem tettem a lábam a Parlamentbe. Semmi értelme, hogy ott legyek. Kicsit azon is csodálkozom, hogy az ellenzék még bejár.

Mert olyan gyenge, vagy olyan kevés a jogosítványa?

Is-is. A rendszerváltás környékén a fél ország követte a parlamenti munkát, néha izgalmasabbnak bizonyult, mint a krimik. Az emberek érezték, hogy a politika centruma a parlament, lélegzet-visszafojtva figyelték az ott folyó vitákat. Mára az egész súlytalanná vált, kiüresedett, érdektelenné lett.”