„A világjárvány következtében kialakult jelen egészségügyi-gazdasági helyzet, ha lehet, még hangsúlyosabbá teszi az összetartozást, az egymásra figyelést. 2003-ban, a Kárpátia zenekar születésekor mindez nem állt fenn; milyen koncepcióval jött létre a formáció?
Három taggal alakultunk: Csiszér Levente gitáros, Bankó Attila dobos mellett basszusoztam és énekeltem, mindhárman a Cool Head Clan zenekarból váltunk ki. A formációban mai napig fontos a hazaszeretet, a hagyományőrzés, a nemzettudat, azon belül a trianoni békediktátum idén szomorú aktualitást jelentő századik évfordulója. A kezdetektől jelentős átalakuláson mentünk keresztül: mára, tizennyolc esztendő múltán két elektromos gitárossal, billentyűssel, valamint népi hangszeres és csellista hölggyel kibővülve lépünk színpadra.
Az ezredfordulón – legalábbis stílusmeghatározásban – új műfaj született, a nemzeti rock. A címkét nem minden, e kultúrkörön belüli előadó viseli szívesen. A Kárpátia miként viszonyul a definícióhoz?
Sokan nem szeretik, ha bekategorizálják. A Kárpátia – és ez a mindenkori tagságra egyaránt vonatkozik – nemzeti érzelmű, nemzeti öntudatú zenekar. Ez az értékrendünk, attól függetlenül, hogy később nevén nevezték a gyereket, vagyis megszületett a nemzeti rock fogalma. Mi büszkén vállaljuk ezt a »címkét«, amelyet a tartalom is tükröz. És amely természetesen megjelenik a zenénkben, dalszövegeinkben. Aggódunk határainkon túlrekedt testvéreinkért, hiszen a mai napig fennáll az őshonos magyar nép jogfosztása. És ezt igenis szóvá kell tenni. Nem csupán nekünk, másoknak is. Ha nem vagyunk elég hangosak, senki nem fog meghallani bennünket, senki nem fog helyettünk igazságot tenni.”