Józanító pofon

„A BMW szerdán bejelentette, hogy több más beruházásával együtt lefújja a Debrecenbe tervezett új autógyárának megépítését is. A halasztás egyelőre csak egy évre szól, de nem kell nagy jósnak lenni, hogy belássuk, ebből akár fél-egy évtized is lehet, és még az is benne van a pakliban, hogy nem lesz a következő tíz évben autógyár a cívis városban. Bár a bejelentés nem volt teljesen váratlan, hisz a koronavírus-válság az európai autóipart padlóra küldte, sokakat sokkolt a döntés. Szijjártó Péter képes volt azt posztolni, hogy a döntés ellenére folyik a gyár építése. Igaz, nem tette hozzá, hogy közpénzből, ugyanis a magyar kormány már mintegy 130 milliárd forintot ölt egy új ipari park létrehozásába.

Jelenleg az európai autógyárak 10-30 százalékos kapacitáson működnek, az autók iránti kereslet 20, a gyártókapacitási igény akár 40 százalékkal is eshet az előző évhez képest, és a felfutástól függ, hogy mikor érik el a gyárak a válság előtti teljesítményüket. Ez akár évekbe telhet, addig pedig nemhogy új gyárakra, de a mostaniak teljes kapacitására sem lesz szükség. (Csak halkan jegyzem meg, hogy folyik Magyarországon egy másik autógyár építgetése is: Kecskeméten a Mercedes tervezget egy új üzemet.)

De ne essünk kétségbe, nézzük a rossz hírnek a jó oldalát! A következő hónapokban újranyílik majd a vita, hogy szabad-e egy ilyen kis országnak ilyen erőteljesen egyetlen iparágra alapozni a gazdaságát. A válasz valószínűleg az, hogy nem. A BMW gyárban sem feltétlenül az az ezer munkahely volt értékes, amit a gyár közvetlenül teremtett volna, hanem az ipari kultúra, amely megtelepedett volna Kelet-Magyarországon. Győrrel az Audi csodát tett 30 év alatt, valami ilyen ugrásra készült Debrecen is.”