Miért nem sikerült a magyar kiugrás, ha a román igen?
Nyolcvan éve hiúsult meg Magyarország kiugrása a második világháborúból. Nánay Mihályt, a Rubicon Intézet tudományos főmunkatársát, az NKE rektori megbízottját kérdeztük.
Horthyt ma nem lehet politikai szimbólumnak tekinteni. Aki ezt teszi, végeláthatatlan polémiát generál a kormánypárti és ellenzéki médiában.
„»A kormányzó a háborút mindig meggátolni törekedett, azonban félrevezették és becsapták.« Ez a kijelentés nem valamely Horthy Miklóst mentegető és dicsőítő kiadványból származik. Dálnoki Miklós Béla, az Ideiglenes Kormány miniszterelnöke, 1945 mondta január 25-én, Debrecenben, nyilvánvalóan Sztálin jóváhagyásával, öt nappal azelőtt, hogy Rákosi Mátyás hazaérkezett volna Moszkvából.
Ismeretes, hogy Rákosi és a Magyar Kommunista Párt, miközben politikai céljának tartotta a »Horthy-rendszer« maradványainak felszámolását, nem szorgalmazta Veesenmayer elleni perben, Nürnbergben tanúként meghallgatott volt kormányzó háborús bűnösként való kiadatását az amerikai hatóságoktól.
Rákosi megelégedett azzal, hogy két világháború között népszerű, valósággal istenített Horthy nincs Magyarországon.
Eközben a kommunista sajtó, majd a történelemtudomány a lehető legrosszabb színben tüntette fel, felelőssé téve őt a Hitler szövetségeseként elvesztett második világháború pusztításaiért és a holokausztért. Az ellentmondás mindmáig meghatározza a Horthyról alkotott képet.”