Az Alaptörvény kiállja a járvány próbáját

„Kritizálni nem csak koronamentes időkben lehet. Ha a koronaválság a demokrácia tesztje, ami világszerte próbára teszi a társadalmakat és a politikai rendszereket, akkor sok tekintélyelvűen kormányzott ország adós még a vélt hatékonyságuk és gyorsaságuk bebizonyításával. De a mi demokratikus berendezkedésünk megmarad a világjárvány idején. Hazánknak, és nekünk mindannyiunknak, sikerült ellaposítani a járványgörbét, így máris lazíthatunk a fájdalmas korlátozásokon. És ezt az össztársadalmi erőművészeti mutatványt nem azért tudtuk megcsinálni, mert vasmarokkal rákényszerítettek bennünket. Hanem mert egy élettel teli demokrácia vagyunk felelősségteljes polgárokkal. Egy élettel teli demokrácia, amiben a parlamentek ellenőrzik a kormány és a közigazgatás intézkedéseit, amiben a független bíróságok mindenkinek lehetőséget adnak, hogy a jogait számonkérje, és amiben a szövetségi berendezkedés a fertőzés mostani időszakában lehetővé teszi, hogy régiónként testreszabottan cselekedjünk. 

Igen, mindannyian érezzük a mostani beavatkozásokat a szabadságjogainkba, amik nagyon súlyosak, a történelmünkben pedig példátlanok. De nem öncélúak. Az egészség és az élet védelmét szolgálják. Csak ezért határoztak róluk, és csak ezért viseljük el őket. Az Alaptörvény a szabadságunkat és az életünket is védelmezi. De a cél, hogy mindkettőt megvédje, néha ellentmondásokat szülhet. De egyvalaki alapjogainak csak másvalaki alapjogainak kezdete szabhat határt – ez az alkotmányjogi normalitás, nem egy szabadelvű jogállam válsága.

Meggyőződésem, hogy az Alaptörvény kiállja a pandémia próbáját anélkül, hogy megsérülne. Semmi sem indokolja a feltételezést, hogy a korlátozásokat nem oldják fel, amint azt a pandémia fejleményei lehetővé nem teszik. Az Alaptörvény nem tartozik a veszélyeztetettek csoportjába – és nem csak azért, mert 71 évvel nem számít idősnek egy alkotmány.”